Saját bőrömön tapasztalhattam meg a szerelmi kötés átkát

Azt mondják, a spirituálisan érett ember nem években, hanem évszázadokban gondolkodik, vagy még annál is többen. A jelen életemben nagy kegyelem, hogy én is a spirituális utat járhatom. A lélek működésének vizsgálata, a meditáció, mindennapos dolgok az életemben. Mint sok nőnek, nekem is azzal kezdődött ez az út, hogy választ kerestem arra, miért nem működik jól a szerelmi életem. Hónapokig, olykor évekig voltam magányos – aztán, egy-egy futó kapcsolat után, újra. Minden ezoterikus kíváncsiságom ellenére azonban egy valami soha nem érdekelt: nem akartam felkutatni, mi voltam előző életeimben. Úgy voltam vele, hogy ezek az életek már úgyis elmúltak, nem véletlen, hogy az ember nem emlékszik ezekre. Ennek oka van. Közben – szerencsémre – a legkiválóbb spirituális mesterektől tanulhattam. Azt is megtudtam, hogy ha elérünk egy bizonyos fejlettségi szintre az életünkben, akkor az előző életbeli emlékeink maguktól felszínre kerülnek. Ám csak akkor, ha már készen állunk rá. Ez nálam el is érkezett hamarosan. Ám egy olyan történés előzte meg, amit nem terveztem, nem vártam.

Túl voltam már egy rövid, de megalázó házasságon, amiből szerencsésen kiléptem, több csalódáson, és a kisfiam, Marci születésén. Próbálkoztam ugyan kapcsolatokkal, de nem sikerültek, a vége mindig az lett, hogy Marcival újra és újra egyedül maradtunk. Pedig nem volt túl nagy a vágyam: egyszerűen normális családi életet szerettem volna élni.

Nem menekülhetünk a sors elől

Egyszer csak, folyamatos „véletlenek” során, úgy alakult az életem, hogy felmondtak a munkahelyemen, és egy másikat kellett keresnem. Egy asztrológus azt állította, hogy pár napon belül lesz új munkahelyem, ami nem csak anyagilag lesz kedvező, hanem a sorsfeladatomat is itt teljesíthetem be. Kíváncsian indultam neki az új helyzetnek – ma már tudom, igaza volt. Az örömöm azonban korainak bizonyult – papíron ugyan szép állást töltöttem be, de a valóság teljesen más volt. Egy jól menő, budai magáncéghez kerültem, de hamar kiderült, hogy az általam betöltött munkakör szinte teljesen felesleges. Az én munkámra elég ember volt a cégnél, és bizony, nem a végzettségeimnek és a képesítéseimnek megfelelő feladatokkal láttak el. A főnöknőm igazi zsarnokként uralkodott a cég alkalmazottjain, mindenki által rettegett hárpia volt, aki naponta turkált a magánéletünkben, még nyomozott is utánunk. Engem főleg a saját kedvére irányított. Rövid idő alatt azt vettem észre, hogy megbízásszerű feladataim alig pár percet vesznek igénybe a napi teendőkből, a maradék órákban viszont csak őt és a családját szolgálom ki. Hamarosan még némi takarítási és bevásárlási feladatokat is rám bízott, én pedig elfogadtam, hiszen nehéz a mai világban biztos állást találni. Ráadásul, én voltam az egyetlen, akinek jó kapcsolatot sikerült kialakítani vele. No meg, volt más is, ami ott tartott. Már az első napon megismertem rettegett főnöknőm fiait. Három fia volt, a legidősebb Péter. Első látásra nem éppen jóképű, de meleg tekintetű, kedves férfi. Nem számítottam rá, hogy szerelmes leszek, hiszen kiderült: nős ember, családja, gyermeke van, és jól élnek. Egy szóval: semmilyen körülmény nem támogatta a kapcsolatunkat. Ám idővel egyre többet találkoztunk, beszélgettünk. Kiderült, hogy Péter olyan tiszta, olyan érzékeny lelkű, olyan emberi értékeket képvisel, és annyira egy hullámhosszon vagyunk, hogy képtelen voltam nem beleszeretni. Azon kaptam magam, hogy ez a férfi teljesen elbűvölt, sőt, napról napra egyre jobban udvarolt, és minden női megérzésem, és egyre több jel is azt mutatta, hogy az érzéseim kölcsönösek.Rengeteg szép, közös élmény következett, amelyek enyhítették a mindennapos megaláztatásaimat a cégnél. Ha nehéz helyzetbe kerültem, mindig ő védett meg. Ám fizikai kapcsolat nem történt köztünk. Egyértelműen tudtuk, mit érez a másik, de egyikünk sem mert lépni, hiszen ő már elkötelezte magát. Egyetlen alkalom volt, amikor megpróbált megcsókolni. Egyedül maradtunk az irodában, ő szótlanul nézett, és mellém lépett. Tekintete mélyen a szemembe fúródott, és egyre közelebb hajolt? az utolsó pillanatban fordítottam el a fejemet, nehéz szívvel, de elléptem tőle. Mindketten tudtuk, ez mit jelent. Ekkor pedig már nagyon szerelmes voltam, és rengeteget tépelődtem, mit tegyek. Éreztem, hogy ez nem futó lángolás. Valahol reménykedtem abban, hogy elhagyja a családját, és boldogan élhetünk, de tudtam, hogy ez nem lenne helyes. Miért tennék mindent tönkre? Mi jogon?

Sajnos, egy idő után a főnöknőm mindenre rájött

Lehetetlen volt nem észrevenni azt, ami köztünk van. Onnantól kezdve még megalázóbb helyzetekbe kényszerített bele, és minden erejével azon volt, hogy megakadályozzon köztünk mindennemű kapcsolatot. Idővel megelégeltem a sorozatos megaláztatásokat. Kiléptem, és egyik napról a másikra más munkahelyen kezdtem el dolgozni, ahol végre a képesítésemnek megfelelő állást kaptam. Péter ezután még többször megkeresett, kérte, hogy találkozzunk. Éreztem, hogy hiányzom neki, és iszonyúan szenvedtem ettől az állapottól. De ennek ellenére sem akartam a találkozást, és megszakítottam vele a kapcsolatot.

Peregni kezdtek előttem a képek

Ez az időszak elmélyülést hozott a spirituális utamon is – kicsit meghalt a lelkem, és újjászületett. Ekkor kezdtem gyakrabban meditálni, és több olyan embert ismertem meg, akiknek segítségével, megnyílt előttem az a kapu, amelyet nem is vártam, ám ezzel minden megvilágosodott előttem. Elkezdtek jönni az emlékeim az előző életekből. Különösen egy, kb. 100-150 évvel ezelőtti történet volt, ami olyan világosan és részletesen elevenedett meg előttem, hogy választ kaphattam mindarra, ami történt. Megértettem, miért éltem meg azt az érzelmi szenvedést, amelyben részem volt, és azt is, hogy nem a szenvedést kellett megélnem, hanem az érzelmeim rendezése, a végső döntés volt a feladat. Így tudtam igazán elengedni Pétert, és csak a szép emlékek maradtak meg. Óriási döbbenettel vettem tudomásul a több, mint 100 évvel ezelőtt történteket. Akkoriban valahol Indiában éltem, jómódú édesapám kedvenc lányaként. Apám jócskán elkényeztetett, ezért hozzászoktam ahhoz, hogy mindent megkapjak. Amikor elég idős voltam, egy magas rangú nemesi családhoz kerültem. Szolgáló lettem egy gyönyörű palotában – a családban pedig volt három fiú? ismerős, ugye, a történet? Amikor ráébredtem arra, hogy az életem milyen apró részletekben ismétli önmagát, már mindent megértettem és elfogadtam. Előző életemben is egymásba szerettünk azzal a másik fiúval, aki ott élt a palotában, és rangban felettem állt. Ez a szerelem oly hatalmas volt, hogy – bár nem azonos kasztba tartoztunk – ő elhatározta: feleségül vesz. Mivel az indiai családoknál az apa dönt a gyermekei házasságáról, ezért édesapját kérte, engedélyezze a frigyet. Természetesen, az apja nemet mondott (szó sem eshetett a házasságról, mert rangon aluli voltam).

A kötés átka

Az igazság az, hogy nem voltunk egymásnak rendelve. Ám ezt egy szerelmes ember nem érti meg egykönnyen? ekkor következett be az a végzetes esemény, amellyel meghatároztam mindkettőnk jelenlegi életét is. Csináltam ugyanis egy szerelmi kötést, remélve, hogy a dolgok az én kedvem szerint alakulnak – nem kellett volna! Azzal, hogy belenyúltam a sors természetes folyásába, végzetes eseménylavinát indítottam el. Szerelmem még jobban ragaszkodott hozzám, és újra megkérte édesapját, adja áldását a házasságunkra. Az apja ismét nemet mondott, ő pedig annyira kötődött hozzám, hogy szinte beleőrült. Nem bírta feldolgozni a helyzetet, és öngyilkosságot követett el. A családja ezután bosszút állt rajtam – én pedig tovább léptem, egy újabb földi életbe, magammal hozva a szenvedély lehúzó démonait, és a kötés terhét. Mindezekre ráébredve, ma már világos előttem, hogy mi a helyes és mi nem. Letettem a feladatomat azzal, hogy ma már tisztán látom a szerelmi élet dolgait. Nem nyúlok bele a sors rendelésébe, nem bonyolítom meg az életemet, sem másokét szerelmi kötésekkel. Ezekhez a felismerésekhez kellettek ezek a történések. Az a kötés ugyan ma is él? ahogyan előző életbeli imámban kértem, az a fiú mindig, minden este velem fekszik le, és minden reggel velem ébred – hiszen ő most a kisfiam. „Angéla”

Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!