A pillangót nemcsak a szépségéért szeretjük: spirituális szimbólumként is igen gyakran megjelenő alak. De mi mindent jelképez?
A pillangó szinte minden vallásban és kultúrában megtalálható, neve ógörögül „ pszüché” , ami egyben lelket is jelent. Metamorfózist, teljes átalakulást és valójában a lélek állomásait szimbolizálja, melyet emberként életutunk során megélünk a hernyóhoz hasonlóan, amelyből végül teljes transzformáció során díszes pillangó válik. A megvilágosodott lélek jelképe, hétköznapi szinten a beteljesült házastársi boldogság és öröm szimbóluma.
Keleten is népszerű
A kínai hagyományban a születés és halál örök körforgását és a halhatatlanságot jelképezi, a japán kultúrában inkább a változékonyság szimbóluma. A fehér pillangó a legendák szerint egy elhunyt lelkét testesíti meg, aki befejezve küldetését békében áttért a másvilágra.
Az indián kultúrában a lepkék vidám szárnyalását gyógyítással és a test-szellem erejének visszaállításával kapcsolták össze, rituális jellegű „lepketáncot” is jártak vitalitásuk megőrzése érdekében.
A kereszténységben kevésbé pozitív jelentést is társítanak hozzá, a múlékony szépség és a rövid földi élet jelképe – a feltámadás mellett.
Az élet szakaszai
Összefoglalva, a pillangó az emberi lélek fejlődési szakaszait jelképezi, melyeket az újjászületésünk érdekében végig kell járnunk.
Élete peteként kezdődik, melyet hamarosan hernyóvá válás követ. Ebben a szakaszban földhöz kötötten éli a mindennapjait, és testének táplálása teszi ki ideje nagy részét – hasonlóan a gyermeki léthez. Ebben a fázisban nem is sejtheti, milyen csodákkal teli út és fejlődés vár rá, még keveset tud a világról, és ismeretei is inkább materiális jellegűek.
Ahogy telik-múlik az idő, testi növekedése befejeződik, a materiális világban való tevékenysége lassan a végéhez közelít. A bebábozódás, vagyis begubózás felkészülést jelent az ismeretlenre: bár nem tudhatjuk, utunk hova vezet, az univerzum erőire bízva magunkat türelmesen várjuk a következő létfázist, mely már egy másfajta síkon következik be. Ez az önmagunkba nézés időszaka, melyben felkészülünk a szellemi síkon zajló életszakaszra.
Egyszer csak megszületik a pillangó, ki korábbi egyszerű köntösét ledobva szárnyaló, színes és felszadabult lélekként elindul felfedezni a világ eddig számára elérhetetlen, rejtett oldalát. A repülés a magasabb perspektívát jelképezi.
Új reményekkel és minőségibb létét csodaként megélve vág neki az igazi kalandnak. Múltját maga mögött hagyva, gyökeresen új életszakasz veszi kezdetét – csakúgy, mint a különböző létfázisokon és tapasztalatokon önmagát végigküzdő, megvilágosodott ember számára.