Rontás és átok – két gyakran hallott, félelmet keltő szó, melytől a hideg is kiráz bennünket. Bár sokan azt gondolják, e két fogalom rokonértelmű, ezek hatásmechanizmusa és minősége jelentősen eltér egymástól.
A következő definíció mindkettőre igaz:
A rontás és átok alapja egy olyan negatív energia, melyet leggyakrabban egy élő személy rosszakarata vagy haragja, esetleg mérhetetlen lelki fájdalma idéz elő. Ez az erő alkalmas egy élőlény testi- lelki jólétének és életkörülményeinek pusztítására, illetve mások szabad akaratának korlátozására.
Gyakorlatilag az „ áldás” ellentéte, annak negatív pólusa.
Lássuk, miben különbözik e két fogalom!
A rontás
Rontás létrehozásához nem szükséges okkult vagy misztikus képzettség, elegendő egy erőteljes, folyamatosan egy célpontra irányuló, megszállottan és fanatikusan fenntartott negatív érzelem.
Ez az érzelem lehet súlyos harag, düh, féltékenység, illetve bármilyen olyan érzés, mely erős lelki fájdalmat okoz.
A folyamatosan kibocsájtott negatív energia az áldozat aurájára fejt ki hatást, illetve a csakrák, vagyis testi energiaközpontok működését érinti.
Minél személyesebb és intimebb kapcsolatban van-volt a betolakodó a célszeméllyel, annál nagyobb hatást gyakorolhat rá.
A megtámadott alany először csak mentális síkon érzékeli a behatolást, nyugtalanná és zavarttá válik, érzelmi egyensúlyát elveszíti. Álmatlanságot és rémálmokat, frusztráltságot tapasztal, olyan érzése lesz, mintha az életerejét valami megmagyarázhatatlan módon elszívná. Gyakorta kimerültség és erőtlenség, életvezetési készségek csökkenése figyelhető meg.
Ha a támadás hosszabb időn át fennáll, erőteljes testi tünetek, betegségek üthetik fel a fejüket, ebben a szakaszban már általában bizonyos életkörülményekben, anyagi és kapcsolati téren is negatív változás következhet be.
Vissza a feladóhoz?
Fontos tudnunk, hogy egyetlen létrehozott sötét energianyaláb sem képes hosszútávon kárt okozni nekünk, hiszen auránk energetikai önvédelmi mechanizmusa működésbe lép. Ezt azonban meg kell támogatnunk a következőképpen:
Akár egy számunkra ismeretlen személytől, akár erősen sejthető konkrét forrásból ered a támadás, a rontás elhárításának legfontosabb eleme a rezgésszintünk növelése: olyan pozitív érzelmek átélése és fenntartása, mint a hála, szeretet, megbocsájtás és könyörület. Ha magas rezgéstartományba emeljük energiaszintünket, auránk egy rezisztens védőburkot képez körülöttünk, mely visszaveri a negatív energiákat.
És ekkor lép életbe az úgynevezett bumeráng-effektus.
Ha testünk- lelkünk magas rezgésszinten vibrál, és koronacsakránk kiváló működése által megfelelően kapcsolódunk az univerzális energiákkal, a felénk kibocsájtott negatív erő ránk gyakorolt hatása csekély. Mivel azonban az életre keltett sötét energia nem tudja elvégezni a „feladatát”, új célszemélyt keresve általában visszatér a feladóhoz.
A pusztító elementárokat kiküldő személy rezgésszintje szinte mindig negatív, hiszen pont azért képes sötét energiát létrehozni, mert önmaga is tele van haraggal, fájdalommal.
A gazdatestet gyakorlatilag „újrafertőzi” a saját, önmagához visszacsapódó negatív energiája, ezáltal nagy eséllyel még mélyebb szakadékba kerül.
Az átok
Az átok rendkívül ritka jelenség, sokkal súlyosabb és nehezebben kezelhető, mint a rontás.
Már az átok felismerése is komoly kihívást jelent, az attól való megszabadulás pedig még annál is komplikáltabb.
Keletkezése általában egy drámai, súlyos eseményhez vagy egész eseménysorozathoz kötődik, mely egy erős, fejlett mentális készségekkel bíró egyénből mérhetetlen haragot vált ki.
A fájdalom és szenvedés olyan elviselhetetlen mértékű, hogy az érzelem szavak formájában kitörve egy sötét energetikai gócpontként manifesztálódik , mely felér egy démoni, okkult beavatkozás erejével. Felfokozott idegállapotban bántó és pusztító jelentésű szavakat, utasításokat kántálnak, leggyakrabban hangosan kiabálva.
Elátkozott helyek
Az átok sokszor nem egy konkrét személy ellen irányuló pusztító energia, hanem olyanokat is érinthet, akik családi vérvonalon át, vagy egy adott helyszín, esetleg tárgy kapcsán fertőződnek meg ezzel a koncentrált negatív energiagóccal.
Míg a rontás egy meghatározott személyre fókuszál, az átoknak kevésbé kiszámítható a célja: olyan ez, mint egy fertőzés, mely alanyról alanyra, vagy emberről tárgyakra, helyekre is terjedhet.
Elátkozott személyekről ritkábban hallunk, mint megátkozott tárgyakról, helyekről, épületekről.
Ennek oka az, hogy a fent említett negatív energiagóc leginkább tárgyakat, helyszíneket fertőz meg, és hagyja rajtuk pusztító erejű energialenyomatát, az ezekkel kapcsolatba kerülő vétlen személyek pedig ily módon érintkeznek a sötét energiával.
Nagyon ritka, hogy valakit egy konkrét személy tartósan képes megátkozni. Személyes átok létrehozásához nem csupán okkult tudás, hanem stabilan fennálló, mérhetetlen gyűlölet is szükséges. Ha ez meg is történik, általában egy adott életterületet érint az átok: például gyermektelenség , betegség vagy sorozatosan ismétlődő problémák ugyanazon életterületen.
Az átoktól való megszabaduláshoz- a rontással ellentétben- szükség van okkult területen jártas külső személy bevonására is.