Életünk egyik legfontosabb célja a szellemi, spirituális fejlődés. Bármilyen vallás vagy spirituális irányzat határozza is meg az életünket, a következő 8 pontban összefoglalt jellemzők megmutatják, valóban a szellemi fejlődés útján járunk-e?
1. Kapcsolatban vagyunk saját valódi, belső lényünkkel
Függetlenül az aktuális környezeti behatásoktól, tisztában vagyunk saját magunkkal, objektíven látjuk erényeinket és hibáinkat. Tudjuk, milyen alapvető tulajdonságokkal rendelkezünk, a külvilág felé képviselt morális értékrendünk önazonos és szilárd.
2. Az impulzivitás csökkenése
Képessé válunk megfontoltan reagálni különböző szituációkra, ösztönös viselkedés és hirtelen szóbeli megnyilvánulások helyett előbb mérlegeljük a helyzetet. Odafigyelünk kimondott szavaink súlyára, figyelmesen meghallgatunk másokat- illetve saját magunk is megtapasztaljuk, olykor jobb hallgatni, mint megfontolatlanul fölösleges információkat adni.
3. A tudás átültetése a gyakorlatba
Azt tesszük, amit meggyőződésükből kifolyólag helyesnek gondolunk, életvitelünk hűen tükrözi elveinket. Ha bort iszunk, és vizet prédikálunk, a környezetünk tiszteletét sem vívhatjuk ki, és az önbecsülésünk is sérül- így a spirituális fejlődés is elmarad.
4. Empátia és megértés
A helyzeteket nem pusztán a saját szemszögünkből vizsgáljuk, képessé válunk mások nézőpontjainak elfogadására. Felismerjük, hogy objektív igazság nem létezik, mindenki a saját szemléletmódja alapján értékeli a világot és az eseményeket, érzelmeket.
5. Kivárásra való képesség
Nem sürgetjük az eseményeket, időt hagyunk magunknak és másoknak, illetve az univerzum erőinek a történések alakításához. Elfogadjuk, hogy minden a megfelelő időpontban érkezik az életünkbe, ennek elősegítéseként folyamatosan fejlesztjük önmagunkat a „ legjobb énünk” megalkotásának érdekében.
6. Felsőbb vezetés elfogadása és keresése
Ráébredünk, hogy olykor saját elképzeléseink és terveink nem egyeznek sorsunk útjával. Fogékonnyá válunk az isteni sugallattokra, és elfogadjuk egy magasabb szintű rendező erő létezését. Belátjuk, nem mindig tudhatjuk, valójában mi az üdvös és hasznos út számunkra.
7. Megbocsájtás és a múlt elengedése
Bármilyen negatív élmények és fájó érzelmek vannak is a múltunk „ csomagjában”, felismerjük ezekben a személyiségfejlődésünkhöz szükséges elemeket. A megpróbáltatásainknak köszönhetően váltunk azzá a lénnyé , akik jelen pillanatban vagyunk, nem csupán a pozitív történésekért kell hálásnak lennünk, hanem kudarcaink jellemformáló hatásaiért is.
8. Az EGO csökkenése
Az életben betöltött szerepünket és saját létezésünk jelentőségét nem értékeljük túl. Tisztán látjuk, hogy a létezés önmagában is csodálatos, egy globális „ társasjáték” résztvevőjeként ennek mi magunk is részesei vagyunk.