Július 16. hétfő. Eszter barátnőmön keresztül (aki nem azonos a kineziológussal) ma kapcsolatba kerültem egy ismerősével, Anikóval. Ért az asztrológiához, az álomfejtéshez, az auralátáshoz, és hasonló misztikus dolgokhoz. Átküldtem neki e-mail-ben néhány
Msn-en is beszélgettünk a történtekről, és azok spirituális vonatkozásairól. Abban a pillanatban, amikor leírtam a baleset időpontját, a tévém magától kikapcsolt? Megbeszéltük Anikóval, hogy másnap személyesen is találkozunk, addigra megnézi Gyuszkó horoszkópját a baleset időpontjára. Július 17. kedd. A mai arkangyalkártya üzenete: „Tisztánérzékelés: Figyelj oda ismétlődő testi érzeteidre és érzelmeidre, mert általuk üzen az Ég. Megtisztítom az általad felfogott energiákat, tiszta és szeretetteljes emberekhez, helyzetekhez és helyekre vezetlek.” A kozmikus tarot szerint pedig: „Érmék ötös: Mindent elvesztettél. Csak annyid maradt, amit magaddal tudsz vinni. Most nem szabad feladnod. A siránkozás vagy önsajnálat nem segít. Olyan embereket kell találnod, akikkel összefoghatsz, és új életet kezdhetsz. Most olyan rossz a helyzet, hogy innen már csak felfelé vezet az út.” Ez aztán a pontos helyzetértékelés!
Este találkoztam Anikóval. Amikor megpillantottam, az volt az első gondolatom, hogy ennek a lánynak a tekintete kicsit hasonlít az enyémre. Ő meg azzal nyitott, hogy a horoszkópjaink főbb pontjai feltűnően hasonlítanak. Azt is elmesélte, hogy a srác, akivel nemrég szakított, és akit pedig az Igazinak tart, a képek alapján nagyon hasonlít Gyuszkóra. Később mutatott egy fotót a fiúról. Amikor megláttam, majdnem leestem a székről. Nem is a hasonlóság miatt, bár kétségtelenül létezik, hanem mert a srác ugyanolyan pólót viselt, mint amilyen Gyuszkó kedvenc pólója volt? Azóta sem tudtunk rájönni, hogy mi lehet a furcsa hasonlatosságok oka, de valamit biztos jelentenek. Elmeséltem Anikónak a csütörtöki üzeneteket, amelyeket Ildikón és Mariannon keresztül kaptam. Először kicsit távolságtartóan kezelte az információkat, de aztán ahogy jobban ráhangolódott, ő hozta fel a lélek párhuzamos életeinek témáját. Szerinte az is megtörténhet, hogy él valahol egy férfi, aki lélektársunk, vagy a mi lélekcsoportunk tagja, és nagyon hasonlít ránk (ahogy lelkileg mi is nagyon hasonlítunk Gyuszkóval). És aki Gyuszkó távozásával kapott valamilyen lelki többletet, és majd találkozhat velem, ha eljön az ideje. Ahogy ezt levezette, végigfutott rajta a hideg? Talán ez is jelent valamit. Ekkor még nem ismertem Solara 11:11 című könyvét, amit később egy könyvesboltban emeltem le a polcról. Találtam benne egy részt, amely az ikerlelkekről és a lélektársakról szól. Igaz, azóta sem tudom, hogy Gyuszkó az ikerlelkem volt-e, vagy „csupán” egy nagyon közeli lélektársam, rokonlelkem. Nem vettem meg a könyvet, de megjegyeztem a vonatkozó részt, hogy itt leírhassam. Főleg, mert egybehangzott Anikó elméletével, ami – bevallom – először még számomra is fura volt. Solara szerint, ha találkozunk is az ikerlelkünkkel (más szóval duálpárunkkal) az anyagi síkon, általában nem számíthatunk tartós kapcsolatra, mert túl nagy energiák feszülnek egymásnak. Lélektárs azonban több is van ezen a bolygón. Ők olyan lelkek, akikkel minden szinten összhangban vagyunk. Ha ezek közül a lelkek közül valamelyiket aktiválja az ikerlelkünk, akkor ő alkalmassá válik a feladatra, hogy az igaz szerelmünk legyen, aki mellett szilárdan lehorgonyzunk.
Július 18. szerda. Éppen, amikor már magam is meginognék (lásd: „lehet, hogy belemagyarázás”), a napi arkangyal-kártya a következőt üzeni: „Bátorság: Legyél bátor, és állj ki az elveid mellett! Ebben a helyzetben a meggyőződésed szerint kell cselekedned, még ha mások nem is értenek veled egyet. Én megvédelek a sérüléstől, és mutatom az utat, hogy a fény szeretetteljes harcosa lehess. Az elveid védelmére kelvén példaképpé válsz a többiek számára. Ez a szellemi tanítás fontos formája, hogy végül mások is kiálljanak a saját elveik mellett.” Nem mintha valaha is példakép-szerepre vágytam volna? De valóban úgy érzem, a Földön olyan folyamatok zajlanak, amikor egyre többeknek kell belátniuk, hogy a materialista világszemlélet többé nem tartható. Ma biztossá vált, hogy Gyuszkó búcsúztatója a biatorbágyi református templomban lesz. Ez is különösen alakult. Először a diósdi katolikus templomban szerettük volna tartani, ám az ottani pap hozzáállása nem volt megfelelő, és akkor finoman fogalmaztam. Tény, hogy Gyuszkó az itt korábban ismertetett körülmények miatt nem volt megkeresztelve, és misére sem járt hetente (igazság szerint ritkábban sem). De úgy hiszem, nem ennek kellene számítania, hanem annak, hogy milyen ember volt, milyen életet élt. A pap húzódozását hallva nem is akartam, hogy ez az ember búcsúztassa Gyuszkót, nem lett volna méltó rá. Ekkor Eszter barátnőm felajánlotta, hogy beszél a biai református lelkésznővel, aki június közepén őket eskette, és ahol mi is jelen voltunk Gyuszkóval. Eszterék tavasszal adták át a meghívót, amikor meglátogattuk őket. Búcsúzáskor Gyuszkó azt találta mondani nekik, hogy „Viszlát a temetésen!” Persze esküvőt akart mondani, maga sem értette, hogy miért mondott temetést. Nagyon zavarba jött, Eszterékre meg ráhozta a frászt. De amikor kimentünk az ajtón, még egyszer elvétette a szóhasználatot. És erre tanúim is vannak. Igaz, az esküvőn találkoztunk legközelebb négyesben, ám a következő alkalom sajnos az ugyanott tartott búcsúztató lesz? (A mellékelt kép az esküvőn készült, középen állunk ketten.)
A lelkésznő nagyon kedves volt, és nem kérte Gyuszkó keresztlevelét sem. Amikor pedig megkérdezte, hogy volt-e valami kedves dala az elhunytnak, amit bejátszhatnának, azonnal a Hello jutott eszünkbe? A templomi megemlékezés után majd felmegyünk a Pilisbe, és Dobogókőnél szétszórjuk a hamvait. 28-án, szombaton veszünk búcsút tőle. Persze hitem szerint nem végleg. Fotó: Doreen Virtue: Arkangyal Jóskártya Édesvíz könyvkiadó Folytatjuk! A blog korábbi részeit itt olvashatod >>> Ui: Elnézést kérek, ha mostantól nem tudok azonnal válaszolni az esetleges hozzászólásokra. Ma, azaz augusztus 30-án hajnalban elutaztam egy időre. Az úticél a 12. részből már sejthető lesz, bővebben a 15. részben írok róla.