Az emberek mindig is előszeretettel tanulmányozták az égboltot, keresték az összefüggéseket az égi és a földi események között. Aki alkalmazkodott a természet rendjéhez, az mindig szerencsésebben vészelte át a nehéz periódusokat is, aki viszont ellene vol
Gyerekkoromban igencsak tiltakoztam volna, ha valaki azt mondja, hogy a nagyi ért az asztrológiához. Pedig a maga módján nagyon is ismerte az égi jelenségeket. És alkalmazkodott is hozzájuk, pedig igazából sosem tanulta. Én csak arra emlékszem, hogy nagyon dühös voltam rá olyankor, ha azzal hárította el a kéréseimet, kérdéseimet, hogy „most nincs itt annak az ideje”! Azt hittem, ezzel csak le akar rázni. Pedig észrevehettem volna, hogy nála mindig mindennek meghatározott rendje volt. Csak meghatározott napon mostunk, megvolt a napja a kenyérdagasztásnak és -sütésnek, szigorú szabálya volt a meszelésnek, nem lehetett akármikor elvetni a borsót, metszeni a gyümölcsfát, permetezni a szőlőt. Ma már tudom, hogy ő valóban nagyon komolyan vette azokat a tanításokat, amiket ő is a nagyanyjától hallott, s ami ki tudja, hány száz év óta hagyományozódott már anyáról leányra, unokára. A tanítás pedig így szólt: alkalmazkodni kell az égi jelekhez. De mert a nagyanyám jó tanító volt, nem elégedett meg azzal, hogy az idősebb jogán neki van igaza, hanem meg is mutatta, a gyakorlatban be is bizonyította, mennyire más lesz az a növény, amit nem a Szűzben vagy Bakban járó újholdkor vetett, metszett, ha nem Halak jegyű fogyó holdnál mosott, vagy nem Nyilasban járó fogyó holdnál permetezett. Minden munkát megtervezett, előtte alaposan tanulmányozta a kalendáriumot. Sok-sok ilyen gyakorlati szemléltetésben volt részem. Nagyi még arra is ügyelt, mikor mossak hajat, sőt mikor menjek az első randevúra. „Az újholdkor kezdődő kapcsolat szépen terebélyesedik majd, akár a Hold, ha teliholdkor találkoztok, az érzelmek is olyan gyorsan fogynak, ahogyan a Hold veszít fényéből?” – cseng a fülemben máig az intelme, ahogy az a félmondat is, amivel egy-egy fontos mondandóját kezdte: hogy jó órában mondjam? Amióta asztrológiával foglalkozom, már tudom, hogy az év nemcsak tavaszból, nyárból, őszből és télből áll, oda kell figyelni a Hold fázisaira és helyzetére éppúgy, mint a bolygókra. Az asztrológia szerint ugyanis minden bolygó a maga órájában, vagyis a nap egy meghatározott időpontjában különösen erős hatással bír, ezt nevezzük a bolygó órájának, s a bolygóhoz tartozó tevékenységek leginkább akkor sikeresek, ha azokhoz az uralkodása alatt fogunk hozzá. Aki tudja, hogy melyik órában melyik bolygó uralkodik, az a fontos eseményeknél (házasságkötés, szerződés, műtét, szakítás, amulettkészítés stb.) „kikényszerítheti” a bolygó támogató segítségét. A szerelemmel kapcsolatos tevékenységet (házasságkötés, első randevú) újhold idején, ha lehet, a Vénusz órájában érdemes elkezdeni. A válás, a szakítás a fogyó holdkor, a Szűz órájában a legfájdalommentesebb. Utazásokra, költözésre legjobb időpont a Hold órája – növő hold idején. Fontos szerződések aláírására, vizsgákra a Merkúr órája a legalkalmasabb, a pénzügyek intézésére, illetve szerencsejátékokra a Jupiter óráját érdemes választani. A szaturnuszi óra a nagy kitartást igénylő tevékenységeknek kedvez. Mivel minden bolygónak van jó és rossz aspektusa, a negatív események is az adott órában érvényesülhetnek leginkább (a tolvaj általában Merkúr-órában lopakodik az otthonunkba, hiszen számára ez az időpont a legjobb, nekünk viszont kellemetlenséget okoz)?
A történet folytatásán az Astroneten olvashatod>>>