A zeneterápiáról, a zene gyógyító hatásáról már többször esett szó, itt az astroneten is. De arról nem nagyon beszélnek a kutatók, hogy sok esetben árthatnak is a dallamok. Sőt, van, hogy ugyanaz a dallam, vagy ritmus az egyik embert meggyógyítja, a másik
Néhány évvel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Britta Kinch svéd légikisasszony a SAS alkalmazottja fura dolgot fedezett fel magán. Ahányszor a gépük Latin-Amerikába vezetett, és ott meghallotta a helybeli muzsikát, megváltozott a szíve ritmusa. Később orvosok is megerősítették ezt az állítást. Kardiológiai vizsgálatok bizonyították, hogy a latin-amerikai zene – különösen a szamba – hatására a légikísérő szíve átveszi a zene ritmusát, és amíg halja, addig aszerint ver. A kísérleteket kiterjesztették másfajta zenére is. Kiderült, hogy ugyanez a jelenség következik be akkor is, ha klasszikus vagy szórakoztató zenét játszottak különféle ritmusban. A kivételt csak a rock és a jazz jelentette, talán azért, mert e két zenét nem kedvelte. Hans-Joachim trappe, a bochumi Marienhospital Herne kórház főorvosa régóta alkalmazott zeneterápiát a betegeinél, immunerősítés segítésére, a depresszió oldására, illetve szív- és érrendszeri betegségek esetében. Az egyik német szaklapban ő is azt írta, hogy vannak emberek, akiket bizonyos zene túlterhelhet.
Foglalkozási ártalom
De mit tegyen egy karmester, aki Beethovenre vagy Wagnerre reagál negatív módon? Mint például Herbert von Karajan esetében, akivel egyszer még kísérlet-sorozatot is végeztek, ugyanis Karajan amatőr pilóta is volt, és saját gépét maga vezette. A kardiológusok repülés közben mérték a pulzusát, vérnyomását. Ilyenkor a karmester szervezete semmiféle eltérést nem mutatott. Ám amikor egy Beethoven-darabot vezényelt, a pulzusa és a vérnyomása egyes részeknél szinte az égbe szökött. Érdekességként azért megemlítjük, hogy amikor a darabot később csak hangszalagról játszották le Karajannak, ugyanazoknál a tételeknél ugyanúgy reagált a szervezete, pedig akkor nem is vezényelte, csak hallgatta a zenét. Hans Joachim Trappe szerint a legtöbb embernél a klasszikus zene növeli a koncentrációs képességet, a memóriát, a kreativitást és a tetterőt, valamint pozitívan befolyásolja az immunrendszert is. Bár nem mindenkinél, de gyakran még a fájdalom, a stressz és az alvási zavarok kezelésénél is segíthet. Véleménye szerint akit idegesít a klasszikus zene, azoknál a pop- és rockzene is szóba jöhet, ezeknek ugyanis hangulatjavító, fáradtság esetén pedig élénkítő hatásuk van, így ideálisak monoton tevékenységekhez.
Heavy metalt és technot hallgatni nem túl szerencsés
A heavy metal és a technozene ugyanakkor semmilyen terápiás gyógyerővel nem rendelkezik. „Egyes esetekben ezek a zenék segíthetnek az agresszió levezetésében, a harag, a csalódottság és a frusztráció feldolgozásában, de gyorsítják a szívritmust és növelik a vérnyomást is” – mondta el a tudós. És megemlítette, hogy előfordult már hirtelen haláleset technozene következtében fellépő szívritmuszavar miatt. A növényekre is negatív hatással vannak ezek a zenék: lassabban növekednek, vagy egyenesen el is sorvadnak, ha tartósan heavy metalt vagy technót kell „hallgatniuk”. Ám a gyakorlat azt bizonyítja, hogy bizonyos klasszikus zeneszámok is kiválthatnak hasonló lelki megrázkódtatást, vagy éppenséggel szabályos idegösszeomlást okoznak. Csajkovszkij VI. (patetikus) szimfóniája az egyik leginkább szóba kerülő zenemű, amely már sok zenésznek okozott lelki problémát, s volt olyan is, akinek le kellett mondania karrierje folyatásáról. J. Keilberth esetében ez a darab szívrohamot váltott ki. És épp azzal a tétellel, ami másokban okozott. Szerencsére inkább olyan példák vannak, amikor a zene pozitív hatást gyakorol a tudatalattira, sőt, az egész szervezetre és az emberi agyra. Kazimierz Fajans ismert lengyel fizikus-vegyész éppen a Trisztán és Izolda alapján jött rá a sugárkeltő anyagoknál érvényes eltolódási törvény szabályaira. Erre a zenedarab szabályos ismétlődései, eltolódásai vezették rá. Trappe szerint az énekszót is tartalmazó muzsika hallgatása több stresszt idézhet elő, mint a csak zenekari művek. És úgy tapasztalta kutatásai során, hogy ugyancsak kevésbé megfelelőek a ritmus és hangerő tekintetében hirtelen váltásokat és ugrásokat tartalmazó művek. A váratlan, meglepő dolgok az agyat azonnal figyelemre ösztönzik, és egy rövid pillanatra riadókészültséget idéznek elő, tehát legfeljebb stimulálásra alkalmasak, nyugtatásra semmiképp az énekszót is tartalmazó muzsika hallgatása több stresszt idézhet elő – figyelmeztet az orvos.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
