Ha egy hét év körüli, ragyogó szemű, kedves, mosolygós gyerek rád bámul, megfogja a kezed, és megmutatja neked, milyen csodálatos is a lemenő nap, vagy a fény játéka a vízen, elkezdhetsz gyanakodni, hogy egy kristály gyerekkel van dolgod.
A kristály gyereknek nem lehet nem észrevenni a szemét. Hatalmas, ragyogó, értelmes szeme van, és az ember úgy érzi, a lelke legmélyére lát vele. Ha ránk néz, megbabonáz, muszáj odafigyelni rá. A kristály gyerekek boldogok, elbűvölően kedvesek, és képtelenek haragudni. Ők az új fényküldöttek, az indigó gyerekek követői. Azért jöttek, hogy új, boldog utat mutassanak az emberiségnek.
Hogyan lehet felismerni egy kristály gyereket?
Az indigókkal ellentétben a kristály gyerekek igen derűsek és kiegyensúlyozottak. Persze lehetnek dühkitöréseik, de alapvetően könnyen kezelhetőek. Míg az indigó gyerekek szablyával utat vágnak maguknak, a kristály gyerekek a megtisztított nyomon sétálnak egy biztonságos, boldog, édeni világ felé. A kristály gyerekek gyönyörű, sokszínű, átlátszó aurával rendelkeznek. Olyan pasztellszínben pompáznak, mint egy kvarckristály. Ez a generáció rendkívüli módon vonzódik a kristályokhoz és a kövekhez. Innen kapták a nevüket. A kristály gyerekek legtöbbje 1995. után született. Könnyen barátkoznak, és nagyon népszerűek a közösségben, mert igen vonzó a személyiségük. Nagyon szenvedélyesek, minden feladatot, célt, ami felkelti a figyelmüket, tiszta szívvel és teljes erőbedobással csinálnak. Mivel közvetlen kapcsolatuk van az univerzummal, inkább telepatikusan, és a szeretet nyelvén érintkeznek, így elég későn kezdenek el beszélni. Viszont kifejezetten vonzódnak a zenéhez, és gyakran már egészen pici korukban énekelve kommunikálnak egy sajátos nyelven. Kiegyensúlyozottak, vidámak, derűsek és kedvesek. Nem képesek sokáig haragudni, nagyon fejlett empatikus készséggel rendelkeznek, így szinte azonnal megbocsátanak annak, aki megbántja őket. A kristálygyerek akkor a legboldogabb, ha szabadon nyargalászhat a természetben, mint egy kis csikó, és körötte sok-sok állat legel. Imádják a természetet, az állatokat, és a kőzeteket. Pici korukban érdemes odafigyelni rájuk, ha fura dologról számolnak be, mert gyakran megesik, hogy előző életükről mesélnek nekünk, vagy éppen az ottani spirituális vezetőjükről. Mivel roppant érzékenyek, rendkívüli művészi adottságaik is vannak. Kreatívak. Nem szívesen esznek húsételeket, vagy bármi olyat, ami állat megölésével jár.
A kristály gyerekek életük kezdetén másképpen kommunikálnak, mint az átlag gyerekek. A spirituális gondolkodók szerint az Új Világban, ahová egyre több indigó- és kristály gyerek érkezik, a beszédbeli kommunikációról a hangsúly sokkal inkább a gondolat-átvitelre tevődik majd át. A kommunikáció gyorsabb lesz, direktebb és sokkal becsületesebb, mivel gondolati formában valósul meg, és úgy nem lehet hazudni. Így tehát nem meglepő, ha az indigó gyerekeket követő generáció hihetetlen mértékig telepatikus. A baj akkor kezdődik, ha a kristály gyereket a kései beszédkezdés miatt abnormálisnak, óvoda és iskola éretlennek, sőt autistának minősítik. Miért kellene kórosnak találnunk ezeket a különbségeket? Ha a gyerekek ügyesen kommunikálnak otthon, és a szülők nem észlelnek semmilyen problémát, akkor nincs értelme olyan dolgokat problémaként kezelni, amelyek valójában nem azok. Az autisták a saját világukban élnek, és nem lépnek kapcsolatba a többi emberrel. Az autista ember nem beszél, mert teljesen közömbös a többi emberrel való kommunikáció iránt. A kristály gyerekek ennek pont az ellenkezői. Ők a legkommunikatívabbak, leggondoskodóbbak, leghízelkedőbbek, legkedvesebbek. Gyakran számolnak be például arról, hogy a kristály gyerekek spontán megölelik azokat az embereket, akiknek erre szerintük szüksége van. Egy autista gyerek ezt nem tenné meg! (Felhasznált irodalom: Doreen Virtue: Kristály Gyerekek) Kapcsolódó cikkek: Gyermekek, akik megmentik a világot >>> Vad harcosok: az indigó gyerekek >>>Ami nem átlagos, az abnormális?