A maja naptár és a világvége

A maja kalendárium jóval több egy egyszerű naptárnál, ami a napok múlását jelzi. A maja kalendárium felér egy jóslattal, ami segít abban, hogy megértsük a múltat, és hogy előre lássuk a jövőt. A naptár alapszinten a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idő nagyobb egységeit. Egyik legnagyobb egysége a Földnek a Fiastyúk központi napja körüli keringését méri – ehhez képest állítólag nem ismerték még a kereket sem?

Mégis honnan tudták?

Azt tudjuk, hogy az olmékoktól örökölték tudásukat. Azt viszont nem tudjuk, az olmékok honnan vették mindezt. Azt is tudjuk, hogy szkafanderben, oxigéncsővel is ábrázolták magukat. Hogy a természet ciklusait – beleértve a csillagászatot, mint mindent meghatározó erőt – olyan pontosan ismerték, hogy hibamentesen működő naptárrendszert hoztak létre.

Ég és Föld

A maják többfajta naptárt használtak különböző célokra. A tzolkin, vagyis a szent kör egy 260-napos naptár, ami az emberi test fogantatásától a megszületéséig eltelt időn alapul. 20 napos ciklusok követik egymást 13 variációban (távolról a hónapnak felel meg), és ez a mai napig használatban van, mint a személyiségjegyek és idő-harmóniák meghatározásának eszköze – a nyugati asztrológiához hasonló módon. A tzolkin-kalendárium a Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Hold és a Föld (valamint más bolygók) ciklusaira épül. Bár a legvalószínűbb az, hogy eredetileg kifejezetten a Vénusz mozgását alapul véve dolgozták ki, irányadóul szolgál a Neptun-Uránusz együttállások, a napfogyatkozások, és akár a nagyobb napfoltok meghatározásában is. A maják a tzolkin kiegészítésére használták a 365-napos kalendáriumot, ami a Nap-ciklussal párhuzamos. Haab-nak (eső-ciklusnak) hívják, és 18 hónapból áll, a hónapok húsznaposak, plusz az utolsó ötnapos, rövidke hónap. A haab-ban lineárisan jelölték a napokat: a hónap nevével és egy számmal, ahogy mi is tesszük. A teljes cikket itt tudod elolvasni >>>