Órákig lehetne beszélni az óráról. Pedig az idő nem volt mindig fontos az ember számára. Elégségesnek bizonyult annyit tudni, hogy felkel a nap, delel a nap, lenyugszik a nap. Viszont ha ma is csak ennyit tudnánk, feje tetejére állna a világ.
Az idő megfoghatatlan, láthatatlan, színtelen, szagtalan és mégis nagyon valóságos. Éppen ezért mérni kell. Hosszú út vezetett a mai csodaórákig. Rengeteg féle és fajta került és kerül forgalomba, úgy is, mint toronyóra, zsebóra, homokóra, atomóra, (matekóra, pásztoróra, Auróra). Bemutatunk néhányat. A napóra Az égitestek változásai mindig kapaszkodót jelentettek az ember számára. Innen az első napórák ötlete is. A legfontosabb, hogy mikor van dél, azaz a nap fele. Csupán egy botot kell leszúrni a földbe, s a legrövidebb árnyék jelzi a nap közepét. A napórákat ma inkább csak dísznek használják. A tűzóra A kolostorokban terjedtek el, mivel a szerzetesek közül egyvalakinek éjszaka is fenn kellett maradnia, hogy az imádság kezdetére felébreszthesse a többieket. A virrasztó szerzetes gyertyafénynél olvasgatott, s a gyertyát a körmére ragasztotta. Ha nem figyelt eléggé, bizony a körmére égett. Később már beosztások jelezték a gyertyán az időt. A továbbfejlesztett változat: szakaszosan különféle illóolajokkal itatták át a gyertyát, így már szagról is meg lehetett állapítani, mennyi az idő. A homokóra Előtte fel kellett találni az üveget. Alsó és felső része pontosan azonos kell, hogy legyen – előállítása óriási szakértelmet igényelt. Használtak negyed- és félórás változatokat is. A kerekes óra Hengerkerékről lecsavarodó súly tartja mozgásban. A legrégibb toronyórák hasonló elven működnek. A legtöbb Angliában található. Segítségével már a perc, sőt a másodperc is megjeleníthető. A rugós óra A fejlődésben fontos szerephez jutott a rugó. Az apró szerkentyűt már régebben kitalálták, sőt pisztolyokban alkalmazták is. A korai órákba valamilyen gátló szerkezetet kellett beépíteni, hogy a rugó túlhúzását megakadályozzák. A mai órák többsége hasonló elven működik. A zsebóra Eleinte nem védte fedlap. Persze már hajdanában is udvariatlanságnak minősült társaságban az órát lesni. Cseles mesterek erre is találtak megoldást. A fedlapon hagytak némi rést, így ki lehetett tapogatni a mutatók állását. Csupán némi gyakorlás szükségeltetett a pontos idő megállapításához. Az ékszeróra Jómódról, gazdagságról árulkodott egykor, ahogy ma sem engedheti meg magának mindenki. Rendszerint ékkő díszíti, nemesfém foglalatban. A digitális óra Avagy a kvarcóra. A huszadik század második felének egyik jellemzője. Elemmel működő technikai csoda. Szinte mindent tud: ébreszt, zenél, számol.