Nehéz elképzelni, hogy másutt nem alakult ki élet, csak a Földön. Az eddigi bizonyítékok sokakat meggyőznek, másokat hidegen hagynak.
A világmindenségben eddig 130 milliárd olyan galaxist számoltak össze, mint a Tejút.
Ezért újabban már nem univerzumról (világegyetemről), hanem multiverzumról (világsokaságról) beszélnek. A lehetőségek száma oly felfoghatatlanul hatalmas, hogy nehéz elképzelni, csupán a Földön alakult ki élet. A Francia Tudományos Akadémia 1891-ben százezer frankot kínált fel annak, aki tíz éven belül kapcsolatot létesít egy földön kívüli civilizációval. Persze senkinek sem sikerült, de ha egyszer sikerülne, az fenekestül felforgatná az emberiség életét. Azóta a földön kívüli élet kutatása tudománnyá emelkedett, úgy hívják: asztrobiológia. Az asztrobiológusok számos bizonyítékot gyűjtöttek össze a földön kívüli élet jeleiről, bár egyik sem perdöntő.
A legfontosabb tíz bizonyíték
2004: a Nasa két önjáró robotja, az Opportunity és a Spirit kimutatta, hogy egykor sós, savas víz terült el a Mars felszínén vagy felszíne alatt. Ez a felfedezés az év legnagyobb tudományos eredménye volt a Science nevű folyóirat szerint. 2004: távcsövek és űrszondák segítségével metánra utaló jelekre bukkantak a Mars légkörében. A földi légkörben metán csak baktériumok vagy egyéb mikroorganizmusok által jön létre. 2004: a földön kívüli értelem kutatóprogramja, a SETI során három ízben is rejtélyes rádiójelet fogtak fel. Ráadásul a Halak és a Kos csillagkép közötti pontból, ahol nincsen se csillag, se bolygó. 2003: olasz tudósok a Jupiter holdján, az Európán kénre utaló nyomokat találtak a Galileo űrszonda segítségével. Elméletük szerint ez a kén nem lehet más, mint víz alá szorult baktériumok végterméke. 2002: texasi asztrobiológusok újravizsgálták több űrszonda leletét, amelyek a hetvenes években közelítették meg a Vénuszt. Szén-monoxid, hidrogén-szulfid és kén-dioxid jeleire bukkantak. A Vénusz felszíne tűzforró, de a kutatók szerint légkörének magasabb rétegeiben elképzelhető élet. 2002: orosz asztrobiológusok szerint egy rendkívül ellenálló mikrobafajta fejlődött ki a Marson, ahol nincsen védelmet nyújtó légréteg. A strapabíró mikroba az ember számára halálos mennyiségű sugárzás sok ezerszeresét is kibírja. Egyesek szerint e mikrobafaj őseit egy aszteroida hurcolta el, és meteorok hozták a Földre. 2001: a NASA kutatói szerint a Jupiter holdja, az Európa azért vörös árnyalatú, mert fagyott baktériumok élnek mínusz 170 Celsius-fokos felszínén. Ez magyarázatot jelenthet az Európa infravörös sugárzására is. 2001: Frank Drake rádiócsillagász 1961-ben kidolgozta a Drake-formulát. Drake hét alaptényező alapján kiszámította, hogy a tejútrendszerben elvileg tízezer civilizáció létezik. 2001-ben jóval szigorúbb számításokat végeztek a formula alapján, és az eredmény: a Tejút több százezer idegen életformának adhat otthont. 1996: a NASA kutatói bejelentették, hogy a Marsról származó, paradicsom alakú szikla megkövesedett mikrobákat tartalmaz. A meteor 15 millió évvel ezelőtt tört le a Marsról, és 1984-ben csapódott be az Antarktiszon. 1977: az Ohiói Állami Egyetem rádióteleszkópja meglepően hosszú, 37 másodperces jelet érzékelt. Az ügyeletes csillagász a mérési jegyzőkönyvbe azt írta: „Hűha!” Az 1977-es tüneményt Hűha!-jelként emlegetik, de azóta sem találtak rá magyarázatot. A Los Alamos-i kutatóintézet ebédlőjében 1950 nyarán Enrico Fermi és Teller Ede, az atomboma két feltalálója a fénysebességnél gyorsabb utazás lehetőségeiről vitatkozott egymással. Fermi váratlanul így kiáltott fel: „Na de hol vannak?” A földön kívüli lényekre célzott, amelyekkel elvileg tele van a mindenség, mégsem találhatók sehol. Ez a meglátás lett az úgynevezett Fermi-paradoxon.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
