Jules Verne francia írót sokan jósnak vélték már akkor is, amikor még javában élt és alkotott. A világirodalomban nemegyszer előfordult: írók jósoltak meg elsőnek bizonyos új műszaki találmányokat vagy természettudományos felfedezéseket.
Olykor különleges katasztrófákról is írtak, amelyek később majdnem ugyanazon a néven és a leírtakhoz nagyon hasonló körülmények között a valóságban is megtörténtek. Ilyen volt többek között a Titanic katasztrófája is. Ebbe a sorba illik bele Verne Utazás a Holdra című regénye és a későbbi valóság különös kapcsolata. A több mint százötven évvel (!) ezelőtt írott, kétrészes regény főhősei az amerikai Florida állam legdélibb csücskéből indulnak útnak. Rakétájuk méretei: hossza 3,65 méter, súlya 5547 kilogramm. A három elképzelt űrhajós neve: Barbicain, Nicol és Ardan. Elérik a Holdat, azt szerencsésen megkerülik, és hazajönnek. A Csendes-óceánon szállnak le a Földre. A szerző pontosan megadta a szélességi és hosszúsági fokokat, vagyis a leszállási hely koordinátáit is. Mint tudjuk, Verne nagyon ügyelt az efféle tudományos részletekre.