Mária Magdolnát általában a bűnös asszonyként emlegetjük, és kevesen tudják, hogy miután Jézus hét ördögöt űzött ki belőle, az egyik leghűségesebb követője lett az Isten fiának.
Mi több, bizonyos apokrif iratok szerint Mária Magdolna nem volt más, mint Jézus szerelme, sőt, felesége. Mária Magdolna tehát Jézus érkezése előtt teljesen megszállott volt, a gonosz hatalmában élt. De Jézus tanítása szerint a gonoszságért nem lehet egyszerűen csak a Sátánt felelőssé tenni: ,,A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás””” (Mt 15,19). Az ember tehát felelős a tetteiért, bűneiért. Jézus kiszabadította Máriát a gonosz hatalmából, majd megkérte, szegődjön a nyomába.
Apostolok apostola
Mária Magdolna tehát azok között az asszonyok között volt, akik elkísérhették Jézust, amikor tanítványaival járta a városokat és falvakat, hallhatta tanításait, láthatta cselekedeteit. Szent János szerint Mária Magdolna egymaga is tanúja volt a feltámadásnak. Eszerint Mária Magdolna kora hajnalban kiment a sírhoz, hogy Jézus testét bebalzsamozza. ,,Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. Látta, hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik lábtól. Megszólították: Asszony, miért sírsz? – Mert elvitték Uramat, s nem tudom, hová tették. E szavakkal hátrafordult, s látta Jézust, de nem tudta róla, hogy Ő az. Jézus megkérdezte: Asszony, miért sírsz? Kit keresel? Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy elvihessem magammal. Jézus most nevén szólította: Mária! Erre megfordult, s csak ennyit mondott: Rabboni! Ami annyit jelent: Mester! Jézus ezt mondta neki: Engedj! Még nem mentem föl az én Atyámhoz. Inkább menj a testvéreimhez, és vidd nekik hírül: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Mária Magdolna ment, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat, s ezt mondta nekem!” (Jn 20,11-18).
A remete
A legenda szerint az Úr mennybemenetele után Mária Magdolna Krisztus iránti szeretetében és mélységes szomorúságában úgy döntött, hogy elvonul az emberek közül. Ezért egy Dél-Franciaország-i barlangba bújt el, és ott élt harminc évig, vezekelve a bűneiért. Minden órában imádkozott, ilyenkor angyalok jöttek és felemelték az égbe. Mária Magdolna arca eközben úgy ragyogott, mint a fényes nap. Egy nap rátalált egy pap, és magával vitte a templomba. Mária Magdolna, miután áldozott, az oltár elé feküdt és elaludt.
Csodás beszámolók Máriáról
Burgundia hercege – Gerhard – kolostort alapított Verolay-ben. S hogy műve teljes legyen, elküldött Aix-be egy papot, hogy hozza el Mária Magdolna ereklyéit. Az meg is találta a sírt, s az ereklyéket. Ám hazafelé, amikor már csak párszáz méterre volt a kolostortól, az ereklyék annyira elnehezültek, hogy a barát többé nem tudta megmozdítani. Elé kellett hogy jöjjenek a többiek, és csak segítséggel tudták becipelni őket a kolostorba. Egy másik legenda szerint egy lovag, aki minden esztendőben elzarándokolt Mária Magdolna sírjához, egy csata során életét vesztette. Amikor a ravatalon feküdt, a barátai felrótták Mária Magdolnának, hogy hagyta szegény lovagot bűnbánat és utolsó kenet nélkül meghalni. Ebben a pillanatban a halott hirtelen felült a ravatalon, papot kért, meggyónt, magához vette a szent Útravalót, aztán visszafeküdt és meghalt.
Árpádházi Szent Margit, az alázatos királylány
Árpádházi Szent Margit valódi királylány volt, IV. Béla király és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő leánya. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben betörtek Magyarországra. A szülők halálos rémületükben és végső kétségbe esésükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És csoda történt! Mivel Ázsiában épp meghalt a nagy kán, Batu kán hanyatt homlok rohant haza a csapataival együtt, hogy le ne maradjon az örökségről.
Voltak kérői, nemet mondott
Ennek ellenére Béla király és Mária nem feledkeztek meg Istennek tett ígéretükről. Amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A Szent Domonkos szabályait követő női kolostorok a belső tisztaság, a jámborság otthonai voltak. A nővérek betegeket ápoltak, önfeláldozóan dolgoztak másokért. Béla király később új kolostort építtetett leánya részére a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten. Itt tett fogadalmat Margit alig tizenkét évesen. Később kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kérjen a fogadalma alól, apja ugyanis kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal, melyek olyan politikai súllyal hatottak, hogy az egyház is fejet hajtott volna előttük. Az első kérő a lengyel király volt, a második Ottokár cseh király. Margit mindkettőt határozottan visszautasította, atyját pedig emlékeztette arra, hogy ő ajánlotta föl egykor Istennek, aki az ő jegyese egyszer s mindenkorra.
A három alapelv
Margit számára magától értetődő volt az önsanyargatás, a legvisszataszítóbb, legutálatosabb betegségek elleni küzdelem, a betegek önfeláldozó, szeretetteljes ápolása. Egy szolgáló a korabeli feljegyzések szerint így nyilatkozott róla:,,Margit jó és szent volt, mindnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok.” Életét három aranyszabály szerint élte: „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.” Huszonnyolc éves korában halt meg, legyengülve az önsanyargatástól. 1943-ban avatták szentté.
Szent Katalin, az okos királylány
Katalin szintén királylány volt, és állítólag nem csak szép, de rendkívül intelligens is. Maxentius császár (IV. sz.) idején halál járt azokra, akik nem tisztelték a bálvány-isteneket. Katalin a császár elé lépett, és határozottan azt mondta, hogy nem tisztel bálványokat, mert tanulmányaiból fölismerte, hogy egyedül Jézust érdemes követni.
Többet ésszel, mint erővel
A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de hatalmát fitogtatva mégis arra akarta kényszeríteni, hogy áldozatot mutasson be a bálvány-isteneknek. Katalin arra kérte a császárt, hadd védje meg álláspontját egy tudományos eszmecsere keretében. Maxentius elfogadta a kérést, és magához hívatta a bölcseit, hogy ők vitatkozzanak Katalinnal. Mindezt hiába, az ötven bölcs sorra fejet hajtott Katalin érvei előtt. A császár dühében mindet máglyára küldte. Míg a máglya felé tartottak, Katalin azzal vigasztalta a bölcseket, hogy ha hisznek Istenben, a tűzhalál pótolni fogja a keresztséget, és elnyerik az örök életet.
Angyalok siettek segítségére
A császár ezután megkérte Katalint, fogadja el a császárnői trónust, legyen a felesége. Katalin ezt visszautasította. Ekkor a császár kérlelhetetlenül dühös lett, és leszaggatva Katalin ruháit, ólmos ostorral megverette, majd börtönbe vettette. A börtönben töltött tizenkét napot Katalin arra használta, hogy megtérítse a többi rabot és az őröket. A császár újabb büntetést eszelt ki. Egy késekkel telerakott kínzószerkezetet készíttetett, ami működés közben szörnyű zajt csapott. De Katalin nem rémült meg. Amikor feltették a kínzószerkezetre, angyalok siettek a megmentésére, széttörték a kínzóeszközt, melynek szétszóródó darabjai sok katona halálát okozták. A tömeg szinte megbénult a látványtól, és leborultak a keresztények Istene előtt. Az időközben „kinevezett” új császárné könyörgött a császárnak, hagyja békén Katalint, és térjenek át ők is inkább a keresztény hitre. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
Utolsó kívánság
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik megemlékeznek róla, bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen, és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Ekkor hang hallatszott a mennyből, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak. Katalin a hóhér kardja alá hajtotta a fejét. Amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
Sokaknak védőszentje
Katalin, mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolják. Ajánlott irodalom: Diós István: A szentek élete Forrás: www.katolikus.hu www.wikipedia.hu http://www.magyarikon.hu