Nap mint nap hallunk róla: harmonizálja a test és lélek kapcsolatát, erősíti az immunrendszert, megszünteti a betegségeket és optimalizálja az anyagcserét. Hogy mindebből mi igaz és mi nem? Vadász Ákos jógaoktatót kérdeztük.
– A legtöbb embernek csak sejtései vannak a jógáról. Hogyan tudnád összefoglalni, mire jó? Gyógyításra? Mozgásra? Meditálásra? – A jóga egy bölcseleti rendszer. Az emberek nehezen fogadják el azt, hogy valami mindenre jó, mert azt olyan csodaszernek tartják, ami valójában semmire sem jó. Pedig a jóga éppen ilyen. Létezik testi, energetikai, lelki, szellemi és társadalmi szintje. Aki elkezd jógázni, rövid időn belül változni fog. Mindegy, hogy melyik szinten megy végbe először a változás (hogy a fizikai állapota, a gondolkodásmódja, a szemlélete, az érzelmei vagy az ellenálló képessége változik), mert mindenképpen jobb emberré válik tőle.
– Hogyan észlelhető ez a változás? – A test megnyílik. Aki merev volt, hajlékonyabb lesz, könnyebben el tudja végezni a gyakorlatokat. És ahogy kinyílik a test, úgy nyílik ki a tudat is. Ha az ember szorgalmas gyakorlással megerősíti az akaraterejét, és látja, hogy fejlődik, akkor a bátorsága és az önbizalma is megnő és nyitottabb lesz mindenre. Olyan dolgokat tapasztal meg, amelyekről korábban azt gondolta, soha nem lenne rá képes – ezáltal legyőzi a kishitűségét. – Párhuzamosan működnek? – Pontosan. Látsz egy mozdulatot, ami látszólag a testi szintre hat, pedig valójában sokkal finomabb rétegek vannak mögötte. Akkor is, ha ezek a folyamatok kezdetben még nem tudatosak. – Mennyi idő után érezhető az eredmény? – Bizonyos eredmények azonnal jelentkeznek, mélyreható változást több éves helyes gyakorlás által érhetünk el. A kérdés az, hogy mennyit és hogyan gyakorol az illető. – Nem árthat a gyakorlás? Ha például valaki túlzásba viszi… – Nem lehet túlzásba vinni, de nem mindegy, ki hogyan jógázik. Rendszeres rossz gyakorlással negatív eredményt érhetünk el. Klasszikus példa a fejállás, amely során sok embernek megfájdul a nyaka, holott az elnevezésnek ellentmondva valójában az alkarjukra kellene a súlyt terhelni. A fej is leér, de az alkarokon nyugszik a test. Nem vagyunk természeti népek, akik a fejükön hatalmas súlyokat cipelnek, ezért a nyakunk gyenge. Rákerül egy 60-80 kilós test, és ha az alkarok nem tartják, a teljes súly a gyenge nyakizmokra, csigolyákra terhelődik.
– Sokan azt mondják, fogytak, mióta jógáznak. – Igen, ez így van – annak ellenére, hogy semmilyen táplálkozási tanácsot nem adok a tanítványaimnak, hacsak nem kérik. A jóga magába foglal bizonyos étkezési elveket. Leginkább a nyers, növényi étrendet javasolják, ez és a gyakorlás ráébreszt valódi szükségleteinkre. Az étvágyat felváltja egy olyan éhség, mely jelzi, mire van szüksége a szervezetnek, nem pedig egy élmény, egy illat vagy egy reklám hatására, egyfajta pavlovi reflexet követően kezdünk el enni. A helyi zsírégetéssel szemben, bár az sem lebecsülendő, mélyrehatóbb változást érünk el: megváltozik az anyagcsere, ez a fogyás főbb oka. – Éveken át küzdősportokkal foglalkoztál. Miért váltottál? – Szerettem volna továbblépni, mivel a küzdősportokban, harcművészetekben nem találtam meg azt, amit kerestem. – Mit kerestél? – A harcművészetben az ember a hasi csakrájára támaszkodik, amiben erőteljesen ott van a versengés és a győzni akarás. Bennem nem okozott jó érzést, hogy az edzőtársaimat össze-vissza rúgtam, és fájdalmat okoztam nekik. A sok sérülés szintén nem tetszett. A jóga egészen más: a szívközpontra összpontosít, ami a szeretetről és egymás segítéséről, együttműködésről szól. További információ: Szurja