Nem lehet hinni ma már a pollennaptárnak, hiszen a Föld klímájának megváltozása miatt hosszúra nyúlt a tél, és a korábban elhúzódó virágzás helyett számos fa és bokor egyszerre, nagy koncentrációban kezdte el szórni a pollenjeit.
A hirtelen jött allergiaszezon után sem nyugodhatunk meg, hiszen az átlaghőmérséklet emelkedésével kitolódik a különféle növények és fűfélék virágzási ideje, így az allergiás betegeknek a korábbi éveknél tovább kell kezelni magukat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Környezetegészségügyi Intézete szerint a múlt héten, az esős, hűvös idő hatására néhány város kivételével országszerte lecsökkent ugyan az össz-pollen terhelés, de például Kecskeméten kiugróan magas értékeket regisztráltak. Egyébként minden mérőállomáson a nyír pollenszemei voltak jelen legnagyobb mennyiségben. Lassan csökken a kőris virágporának, a ciprus- és tiszafafélék családjának pollenkoncentrációja, ám a fűzfák továbbra is virágoznak. Az ÁNTSZ aerobiológiai hálózata az országban 19 állomáson méri, mintázza és értékeli a növények és gombák légköri pollen/spóra koncentrációját. Az allergiásoknak tanácsos egy héttel a számukra veszélyes pollen várható megjelenése előtt megkezdeni megszokott gyógyszerük alkalmazását – állítja Nékám Kristóf, Magyar Allergológiai Társaság korábbi elnöke, belgyógyász-allergológus. Akiknél enyhébbek a tünetek, már jól ismerik a bevett módszereket, a számukra hatékony gyógyszereket és tudják, hogy ilyenkor mi a teendő. Azoknak viszont, akiknél olyan, súlyosabb tünetekkel jár az allergia, amelyek már kihatnak a munkára, a tanulásra, a pihenésre, vagy akár a sportra, érdemes orvoshoz fordulni és megbeszélni a megfelelő terápiát.
A tavaszi pollenszórásnak sajnos lesz utánpótlása a becsülten 700 hektárra tehető, parlagfűvel szennyezett földek miatt. Ezért nagyon fontos az időbeni védekezés. A parlagfű biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyéből adódik, hogy a tényleges virágzás kezdetét (ez korábban július-augusztus volt) nem lehet megvárni a védekezés elkezdésével, hiszen akkora már a pollenszóródás megtörténik. A törvény értelmében június 30. az a legvégső időpont (valószínűleg most korábbra kell számolni) ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását, majd a parlagfüvet rendszeresen irtani kell. A parlagfű egyébként az 1920-a években került át Európába Észak-Amerikából. Jelentős kárt okoz a mezőgazdaságban is, hiszen nyártól a késői fagyokig fertőzi a környezetet. A kormányzat komoly hatósági előírásokat vezetett be a parlagfű írtásra. A mintegy 30 ezer kilométer hosszú országos közút melletti terület rendszeres növényzetgondozását a Magyar Közút Kht. 19 megyei területi igazgatósága végzi. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. feladata a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy háromnegyedének üzemeltetése és fenntartása. Ez számokban kifejezve 600 kilométer autópályát, 127 kilométer autóutat és főutat, valamint 203 kilométer hosszú csomóponti ágat, 53 kilométer pihenőhelyi utat és 101 pihenőhelyet jelent. A MÁV Zrt. összesen mintegy 140 millió m2 földterület parlagfű-mentesítéséért és kezeléséért felelős. A rendszeres és hatékony gyomirtás érdekében valamennyi vasútvonalon közlekednek az úgynevezett gyomirtó vonatok, amelyek az engedélyezett minőségű és mennyiségű, az emberi egészségre ártalmatlan, de a gyomok ellen hatékony gyomirtó-szert alkalmazva permetezik a vasúti pálya mentén a gyomokat. (Forrás: Gráf József , agrárminiszter parlamenti beszámolója) Egyébként 2007-től közmunkásokat is bekapcsolnak a kaszálásos parlagfű irtásba, különösen a turisztikailag frekventált területeken, így a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei tó térségében. A magántulajdonban lévő területeken az illetékes hatóságok, önkormányzatok rendelnek el közérdekű védekezést. Ha a tulajdonos nem tisztítja meg földjét, kertjét, azt közmunkásokkal elvégeztetik, s utólag – büntetéssel megtoldva – behajtják a pénzt. Nógrádi Tóth Erzsébet Forrás: Világgazdaság
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
