Amikor elmeséltem az ismerőseimnek, hogy kiropraktőrhöz megyek, mindenki értetlenül nézett rám. Ha azt mondtam: csontkovácshoz, akkor aggódni kezdtek. Dr. Kálbori Zsolt meggyőzött róla, hogy minden félelem alaptalan.
A kiropraktika görög eredetű szó. Pontosan azt jelenti: kézzel dolgozni. Az idegen szavak szótárában pedig a következő meghatározást találjuk: a gerinc és a mozgásszervek rendellenességeit javító, gyógyító, sajátos, kézzel végzett tevékenység. Valószínűleg emiatt fordítják sokan csontkovácsolásnak, bár a kiropraktika jóval több annál. – Magyarországon 1989 óta van jelen a kiropraktika, összesen öten dolgozunk ilyen végzettséggel, mindannyian Budapesten – meséli dr. Kálbori Zsolt, az egészségközpont orvosa. – Egyelőre csak külföldön működik olyan ötéves egyetem, amely kiropraktőr diplomát ad. A képzés első két éve megegyezik a hagyományos orvosi képzéssel, azután történik a szakosodás. Alaposan megtanítják a gerinc mechanikáját, a radiológiát, a különféle kezelési technikákat. A kipopraktika nemcsak a tünetekkel, hanem azok okaival is foglalkozik, szemben a csontkovácsolással. A szervezetet egységben vizsgálja, az idegrendszer egészének működését ellenőrzi. Elvégre ez a központi irányítórendszer az, amely a mozgásunkért felelős.
Az eredményhez idő kell
Az emberek többségében az a kép él a különféle ízületi kopásokkal, meszesedéssel kapcsolatban, hogy az ilyen jellegű panaszok a korral járnak, és nem igazán enyhíthetők. Dr. Kálbori Zsolt szerint viszont kitartó kezeléssel a régóta fennálló problémák is orvosolhatók. – A legtöbb ember természetesen mozgásszervi panasszal keres meg. Nagyon gyakori a hát- és derékfájás, a lumbágó, a gyerekeknél a tartáshiba és a gerincferdülés. Az ülőmunka által sokaknál helytelenül terhelt a nyak-váll-hát régió, és ebből adódhat krónikus fejfájás, migrén, látászavarok, akár fülcsengés is. Ezek többsége jól reagál a kezelésre, hiszen az addig nyomás alatt lévő idegpályák felszabadulnak, így a tünetek gyorsan enyhülnek, illetve megszűnnek. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy maga az ok is elmúlt. Ha 20-30 éve fennálló problémáról van szó, akkor szinte biztos, hogy a teljes gyógyuláshoz hosszabb időre lesz szükség.
Nem fájdalmas a kezelés
A betegek sokszor azért sem fordulnak kiropraktőrhöz, mert félnek attól, hogy a kezelés fájni fog. A megfelelően képzett szakember azonban pontosan tudja, hol, mekkora erőt kell kifejteni, így a páciens tökéletes biztonságban van. – A vizsgálat mindig kórfelvétellel kezdődik. Ekkor mérem fel a tüneteket és a panaszokat. Megnézem a testtartást, a fej tartását, a gerincet, a csípőmagasságot és a lábak hosszát. Már ezek is sok mindent elárulnak. A kiropraktika fő sajátossága a tapintásos vizsgálat, amelynek során megkeresem a helyükről elmozdult csigolyákat. Ezek visszaigazítása során lehet időnként hallani azt a kis kattanó, roppanó hangot, amitől sokan megijednek. Ezt természetesen nem a csontok ropogása okozza, hanem az ízületekben felszabaduló apró gázbuborékok. A csigolyák helyreigazítása során nem kell mindig nagy erőt kifejteni, sokkal több múlik a megfelelő technikán. A betegek általában nem éreznek fájdalmat, kivéve, ha egyébként is érzékeny az adott terület, mert gyulladásban van.
Rejtett problémák
Sokaknak sejtelmük sincs arról, hogy panaszaikat esetleg egy elmozdult csigolya okozza. Mivel a gerinc ideghálózata nemcsak a végtagokkal, hanem a belső szervekkel is összeköttetésben van, egy leterhelt idegpálya akár szív- vagy tüdőproblémákat is kiválthat. – Sokszor azért nem derül fény időben a rendellenességre, mert az elmozdult csigolya jó darabig nem okoz fájdalmat – magyarázza dr. Kálbori Zsolt. – Az elmozdulás miatt viszont nyomás alá kerülhetnek bizonyos idegpályák. Ez nemcsak ízületi problémát, hanem akár légzési nehézségeket vagy gyomorfájdalmat is okozhat. Ha helyretesszük a csigolyát, akkor az adott tünet is megszűnik.