Magas vérnyomása márpedig mindenkinek volt, van és lesz: a nagyszülőknek, a szomszédnak, de még a háziorvosnak is. Akkor ez nem is lehet olyan komoly baj… Vagy mégis?
Magyarországon minden második halálesetért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. A gyógykezelések fele is ezeknek a betegeknek az ellátására irányul. Az ismert kockázati tényezők közül a magas vérnyomás a leggyakoribb betegség, a felnőtt lakosság jelentős részét, mintegy 2,5 millió embert érint.
Csökkenthető kockázati tényezők
A hipertónia nem megfelelő kezelés esetén súlyos szövődmények kialakulásához vezethet (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vagy vesebetegséghez). Ugyanakkor tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a 140/90 higanymilliméter (Hgmm) alatti cél-vérnyomásérték elérésével számottevően – akár felére, negyedére – csökkenthető a szövődmények kialakulása és a betegek ezzel összefüggő halálozási kockázata. A magas vérnyomás kezelése – hacsak nem áll a hátterében szervi elváltozás – tüneti. Célja a tartós és megbízható vérnyomáscsökkentés és a szövődmények megelőzése. Számos vizsgálat szerint a már említett 140/90-es érték elérése a terápia célja. Ám cukorbetegek esetében – különösen akkor, ha a cukorbetegség már szövődményekkel jár – a 120/80-as érték alá kell menni. A kezelés első lépcsője nem gyógyszeres. Napjainkban egyre több adat gyűlik össze az életmód-változtatás hatékonyságát illetően. Ennek bevezetése azért is ígéretes, mert jótékony hatással bír a szív-érrendszeri megbetegedések többi rizikófaktorára is. A legfontosabb lépésnek talán a testsúly normalizálása tekinthető. A rendszeres testmozgás is csökkenti a vérnyomást, ezért ha a beteg csak kevéssé együttműködő, legalább a lassú kocogásra vagy a gyors sétára érdemes rábeszélni. A fizikai aktivitás kapcsán meg kell említeni a feszültségoldó és relaxációs gyakorlatok, illetve különböző viselkedésterápiák szintén bizonyított eredményességét.
Sószegény diéta
Ugyancsak nagy jelentőséggel bír a sószegény diéta: a hipertóniás betegek egyharmada jól reagál a sóbevitel csökkentésére. Ennek lényege, hogy napi hat gramm só bevitele alatt kell maradni. Érdemes magas káliumklorid tartalmú diétás sót fogyasztani, hiszen a kálium önmagában is vérnyomáscsökkentő. Számos vizsgálat igazolta a tojást és tejet tartalmazó vegetáriánus diéta és a magas rosttartalmú diéta jótékony hatását. Az alkoholfogyasztás mérséklése mellett a dohányzás elhagyása vérnyomáscsökkentő hatással bír. Érdekes adat, hogy a kávét rendszeresen nem fogyasztóknál napi 1-2 csésze kávé emeli a vérnyomást, de néhány nap alatt hozzászokás alakul ki, ezért hosszú távú hatása nem ismert.
Monoterápia
Ha az orvos az életmód-változtatás mellett gyógyszeres kezelést is ajánl, akkor az első lépcső az úgynevezett monoterápia, az egyetlen gyógyszerrel történő kezelés. Ez minden esetben vízhajtót, béta-blokkolót vagy ACE-gátlót jelent. A gyógyszer kiválasztásának meghatározásában figyelembe kell venni az életkort és az esetleges kísérőbetegségeket. Több vizsgálat eredményének tükrében a vérnyomáscsökkentőt reggel kell bevenni. Az ébredés után mért vérnyomás adja a napi legmagasabb értéket, míg az éjjel észlelt alacsony értékek nem teszik szükségessé a lefekvés előtti gyógyszerszedést. Ha a monoterápia sem elég a vérnyomás alacsony szinten tartásához, nem a dózist kell emelni, hanem kettős kombináció választásához kell fordulni. A különböző kombinációkkal eltérő mértékű vérnyomáscsökkenést lehet előidézni, a legerősebb hatás az ACE-gátlókkal érhető el. Azon ritka esetekben, amelyekben a vérnyomás csökkenése kettős kombinációval sem érhető el, egy harmadik gyógyszert kell a terápiás tervbe illeszteni.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
