Már az antik görög orvostudomány művelői megállapították, hogy szinte minden betegség a lélekre vezethető vissza: pontosabban a félelemre, a belső nyugtalanságra, idegeskedésre, a szomorúságra, az apátiára.
Megfekszi a gyomrot, ha rossz hírt kapunk, és a vizsgadrukk – de néha még az első randevú miatti stressz is hasmenést okoz… Ismerős?
A kölcsönhatás
Görög kifejezéssel „pszichoszomatikus történésként”, azaz a lélek és a test együttes károsodásának minősítettek egykor minden ilyen betegséget. Ők már tudták: a test sérülései közvetlen hatással vannak a lélekre, lenyomatokat képeznek az elmén. Ugyanakkor fordítva is igaz: minden, az érzelmekre ható, pszichés izgalom befolyásolja a testi állapotot, az emberi szervezet folyamatainak egész sorát. Dr. Erich Schröder, a pszichoszomatikus gyógyítás szakértője szerint a lelki terhelések az összes betegség kétharmadánál játszanak jelentős szerepet. Kutatásai megerősítették, hogy a lelkünket érő erőteljes hatások azért érintik a szervezet egészét, mert a lélek és a test egymással szorosan egybekapcsolódva működik.
Funkcionális zavarok
Az egyes szervek működésében lelki tényezők hatására jelentkeznek zavarok anélkül, hogy az érintett szerv beteg lenne. Ilyen az étkezési, nyelési, emésztési zavar (hasmenés, székrekedés, hányás, rosszullét, testsúlyváltozás); a légzési zavar, a hosszan tartó rekedtség vagy a hang elvesztése; az impotencia vagy a korai magömlés; a szívritmuszavar, az erős szívdobogás, a szapora szívműködés, a szívszúrás, a keringési zavarok vagy akár az ájulás. Ilyenkor közlik a pácienssel az orvosok, hogy a laboratóriumi és az EKG-vizsgálatok alapján akár egészségesnek is tekinthetné magát, de persze mégis kezelésre szorul. A cikk folytatását itt tudod elolvasni >>>
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
