Hazánkban tíz emberből nyolc jódhiányosan táplálkozik, és ennek súlyos következményei lehetnek. Megoldás erre is van.
A jódhiányt tudományos és orvosi körökben világszerte globális ökológiai problémának tartják, melynek mind az orvostudomány, mind az élelmiszergazdaság terén igen nagy jelentősége van.
A klór „megöli”
Magyarországon a geológiai viszonyok, a víztisztítás, klórózás következtében (mely utóbbi jelentősen csökkenti a vizek jódtartalmát) a lakosság 80 %-a jódhiányos területen él. A kilencvenes évek közepén az ivóvíz jódtartalmára vonatkozó vizsgálatok megmutatták, hogy a 3200 magyar település közül csak 84 lakói fogyasztottak megfelelő jódtartalmú vizet. Ez fáradékonyságban, fejfájásban, levertségben, lelassult gondolkodásban, tompult reflexben, izom és izületi fájdalmakban, a szexuális aktivitás csökkenésében és az elhízásban érhető leginkább tetten.
Mire jó?
A jód a normális anyagcsere folyamat biztosításával gátolja a magas koleszterin szint, a máj-, vese- és epebetegségek kialakulásának veszélyét, ugyanakkor növeli a szervezet ellenálló képességét (immunitását), a testi és szellemi teljesítő képességet. A rendszeres jódfogyasztás a gyermeket váró anyáknál csökkenti a spontán abortusz és koraszülés veszélyét, és a gyermekek növekedésében már a magzati fejlődéstől kezdve meghatározó szerepet játszik. A napi jódfogyasztás eredményeként erősebb lesz a születendő gyermek központi idegrendszere, 15-20%-kal magasabb az IQ-ja, ami jelentős mértékben segíti a gyermekek értelmi fejlődését.
Így pótolhatod
Világviszonylatban a legszélesebb körben alkalmazott módszer a jódozott só fogyasztása, amit 1955-ben Sós József professzor vezetett be Magyarországon. Akik a táplálkozástudományi szakemberek ajánlását elfogadva csökkentett sóbevitelt alkalmaznak – elsősorban a keringési- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás elkerülése, kezelése érdekében – kiváló alternatívát nyújt a jódionokkal dúsított ivóvíz. Egyedi sajátossága, hogy az ionos állapotban lévő jódból a szervezet csak a számára optimális mennyiséget veszi föl, így korlátozás nélkül fogyasztható. Alkalmazhatósága rendkívül sokoldalú, mivel főzés után is teljes mértékben megmarad és így hasznosul a jódtartalom.
Szervezetünk jódszükséglete
Csecsemőkorban: 40-50 mikrogramm/ nap Óvodás korban: 70-100 mikrogramm/ nap Iskolás korban: 100-150 mikrogramm/ nap Felnőtt korban: 150 mikrogramm/ nap Terhesség idején: 175 mikrogramm/ nap Szoptatás idején: 200 mikrogramm/ nap
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
