Volt idő, amikor nyáron és ősszel dőzsölt az ember a sok vitamin- és ásványianyag-forrásban, hiszen folyamatosan ontották gyümölcsüket a fák, buja zöld volt a konyhakert. Akkoriban egy-két almában benne volt a napi C-vitamin-adag…
Ma viszont az ételek már nem azt tartalmazzák, mint száz évvel ezelőtt. A monokultúra és a savas eső kilúgozta a talajt. A felfokozott termelés, műtrágyázás nem hagy elegendő időt az élelmiszereknek az egészséges fejlődésre.
A tudósok szerint a kőkori ember kétszer annyi vitamint vett magához, mint mai utóda, aki legfeljebb úgy tehet jót a szervezetével, ha vitaminpirulákkal pótolja a hiányt.
Pedig a jóisten annak idején minden olyat beleteremtett az élelmiszerekbe, amire az embernek szüksége van egészség és életöröm szempontjából. Gondolná valaki, hogy csak az alma tízezer hatóanyagot tartalmazott? És akkor hol van még a többi zöldség-gyümölcs! Márpedig ha a megfelelő mennyiségű vitamin vagy ásványi só tartósan hiányzik az étrendből, fáradékonyság, betegség, hajhullás, kiütések és egyéb bajok jelentkeznek.
A közismert vitaminok mellett korábban legfeljebb a vashiányról esett szó az orvostudomány (és a laikusok) berkeiben. A magnézium hiányát már kevesebben tartották számon, pedig az is nagyon „padlóra küldheti” az embert. Viszont ha valakinél csak minimálisan megemelik a napi adagot, máris szárnyakat kap. Kilábal a fáradtságból, nem ideges, jó a kedve és csillapíthatatlan a tenni akarása. A mindennapi „ellenszél” egyik pillanatról a másikra átcsap hátszélbe. A magnézium ugyanis a belső nyugalom sója. Az idegek, az izomzat működéséért felelős, elősegíti az erek megfelelő tágulását, megszervezi a sejtek oxigénellátását. Szerveink, izmaink, agyunk jobban működik.
Sok esetben a tartós alvászavar is visszavezethető a magnézium hiányára, mivel ez az ásvány természetes altatószer is. És az olyan területeken, ahol az ivóvíz sok magnéziumot tartalmaz, a szívinfarktusos beteg is kimutathatóan kevesebb. A szervezetnek naponta négyszáz milligramm magnéziumra van szüksége.
S hogy ez mivel kerülhet bele? Mondjuk azzal, hogy naponta megeszünk néhány banánt, több szelet sajtot és desszertként egy tábla csokoládét. Vagy ha beveszünk valamilyen magnéziumkészítményt.
De jó tudni, hogy amennyit a magnézium segít, legalább annyit árt a túlzott állati zsiradék fogyasztása. Az állati zsiradék minden grammja – amit nem éget el az izomzat – lerakódik! Láthatóan a csípőn, láthatatlanul pedig az erek belső falán – ez érszűkülethez, majd szélütéshez, szívinfarktushoz vezet. Ráadásul a sok zsír csökkenti az intellektuális teljesítőképességet, szellemi frissességet.
Az agy sejtjei között finom kis csatornácskák, erek húzódnak. Ezeken keresztül áram folyik. Ezt nevezzük gondolkodásnak. Ha ezeket a csatornákat eltömíti a zsír, akkor lassabban ébrednek az ötletek, tovább tart, míg kipattan az isteni szikra, mert a gondolkodás pórusai tömődtek el.
Aki tehát szereti a húst, sok zsíros ételt fogyaszt, és a világért sem hajlandó áttérni a vegetáriánus kosztra, az akkor tesz jót magával, ha a szervezetébe jutott zsírt az utolsó cseppig elégeti. Mondjuk napi harmincpercnyi laza kocogással. Legjobb a mozgást reggeli előtt végezni, és olyan intenzitással, hogy a pulzusszám 100 és 140 között maradjon. Ily módon olyan izmokat és enzimeket képez a szervezet, amelyek elégetik a zsírt.
Dr. Strunz német orvos negyvenhat évesen kezdte alkalmazni magán ezt a terápiát, és állítja, hogy bevált. A futás nemcsak fogyaszt – nyilatkozta –, hanem kreatívvá is tesz. És ha ehhez még megfelelő menynyiségű fehérjéhez is hozzájut a szervezet, akkor az aktivitás tovább fokozható. A fehérje az az építőkő, amiből az élet, a jókedv és a teljesítmény áll.
Az alacsony fehérjeszint (azaz hat-hét gramm egy deciliter vérben) azt jelenti, hogy csak félgőzzel működünk. Ennek következménye az instabil csontrendszer, a gyenge izomzat, a rossz immunrendszer, a labilis psziché – és a kövérség. Az élet győztesei azok az emberek, akiknek magas a fehérjeszintjük. A szervezet fehérjeszintje könnyen megemelhető, elég négyóránként megenni egy adag sovány halat, szárnyast, sovány túrót, tatárhúst vagy valamilyen hüvelyest.
Így a szervezet minden létfontosságú aminosavhoz hozzájut, vagyis megkapja azokat a fehérjéket, amelyeket saját maga nem tud megtermelni. Aki képtelen négyóránként „eszegetni”, az mixeljen magának egy-egy fehérjekoktélt. Az a fontos, hogy zsír nélküli fehérje legyen! Ugyanis már a minimális zsírmennyiség is elegendő ahhoz, hogy lefékezze a szervezet fehérjefelvételét.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
