Nórát mindenki a keresztnevén ismeri, vezetéknevét csak kevesen tudják. Amikor még Szatmári Nóraként mutatkozott be, a névjegye alighanem épp olyan átlagos volt, mint másoké. Pár szóval le tudta írni, mivel is foglalkozik. Asztrológus és Feng Shui Mester.
Önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogyan lesz valaki magyar létére a keleti tudományok alapos ismerője, az ezotéria rajongója. – Az ilyen kérdésre a legtöbb ember azt válaszolja: „véletlenül?” Szerintem viszont nincsenek véletlenek. Nyugatra indultam – Keletre érkeztem, de nem azért, mert rossz repülőre szálltam. Főiskolát végeztem, de nem találtam olyan helyet, ahol igazán jól tudtam volna magam érezni. Viszont a feng shui nagyon érdekelt. Csakhogy 2000-ben hazánkban még semmilyen hiteles oktatási helye nem volt a keleti térrendezésnek, a „sarki iskolák” pedig nem voltak túl meggyőzőek.
1994-ben kaptam kézhez az első, angol nyelvű Feng Shui könyveket, Lillian Too tollából, magával ragadott, s amikor az interneten böngészve rátaláltam kuala lumpuri mesterkurzusára, nem volt kérdés, hol a helyem. 2000-ben rekordnagyságú gazdasági növekedést könyvelt el Malajzia, ottlétem alatt mozgásban volt az egész ország. Mindenki csinált valamit, tétlenséget nem tapasztaltam, sőt! Akkor indult el bennem igazán a tettvágy, ha nekik sikerült, nekem is fog. Aztán az Egyesült Államokban kötöttem ki, kínai asztrológiát tanultam, hazajöttem, majd nagy kiadóknak kezdtem szakértőként és íróként dolgozni. Nem volt tervben, hogy ezzel foglalkozzam, de bárhová sodort az élet, mindig ezzel találtam szembe magam. – Valahol azt olvastam: aki a Feng Shui szerint rendezkedik be, annak a lelke is megváltozik. „Keletivé válik”. A Te életed is megváltozott tőle? – Elsősorban a gondolkodásomat változtatta meg, s ez volt hatással mindennapjaimra. 2000-ig azt hittem optimista vagyok. Kiderült, még a szó jelentéséről sincs fogalmam. Megtanultam, hogy várni a sült galambot nem célszerű, csak az időmet pazarlom vele. Az eredményért és a sikerért le is kell tenni valamit az asztalra. Másképp kezdtem viszonyulni az emberekhez, eseményekhez. A negatív történésekben is a jót és a tanulnivalót kerestem. A sikereknek nem örültem naivan, hanem még keményebben dolgoztam, így háláltam meg a fentiek segítségét. Mindig egyre többet kaptam. Utoljára, de nem utolsó sorban, rendben tartom a lakásomat és az irodámat, s ha tiszta a környezetem, tiszta gondolataim teremtődnek, melyek kizárólag előre vihetnek. Nem Buddháktól, békáktól, delfinektől várom a megoldást, hanem önmagamtól. A filozófiai rendszer használata hozzásegített önmagam megismeréséhez, fejlesztéséhez.