Fogínyvérzés és vitaminhiány ellen is kiváló!
A borbolya Észak-Afrikából származik. Nevét (berberis) a rómaiaktól kaphatta, hazája után, a berberek területéről. Azóta a borbolya már Közép-Európában is tenyészik, Ázsiáig elterjedt.
3 méter magasra is meg tud nőni. Levelei egy része tövisekké alakul. A normális levelei tojásdad alakúak, és viszonylag kicsit, a szélük enyhén fogazott.
Májusban és júniusban virágzik, augusztus-szeptemberben piros hosszúkás bogyókat termel.
A borbolya értékes anyagai:
Bogyók: C-vitamin, capsanthin, csersavak, hyperosid. A gyökér kérgében: berberin, alkaloidák, csersavak, jatrorrhizin.
Felhasználása: a borbolya gyümölcsei és gyökere olyanok, mint két különböző gyógynövény, mert teljesen különböző a hatásuk. A gyökérkéreg többek között berberint, egy alkaloidát tartalmaz. A berberin serkenti az epeműködést, és segíti az emésztést. A gyökérkérget tehát gyenge emésztés és a máj-epe-rendszer problémái ellen lehet bevetni.
Ezenkívül a borbolya gyökérkérge tágítja az ereket, ami csökkenti a vérnyomást.
Az érett gyümölcsök nem tartalmaznak alkaloidákat. Ezek helyett gyümölcsökre tipikusan jellemző anyagokat tartalmaznak, mint amilyenek a gyümölcssavak, és a C-vitamin. A gyümölcsöket meg lehet szárítani, és a hideg évszakban vitaminforrásként fogyasztani.
Lehet készíteni belőlük dzsemet, pürét, és kanalazva fogyaszthatjuk. Szirupot is készíthetünk belőle. A vitaminhiány-jelenségek eseteén, mint amilyen a tavaszi fáradtság és a fogínyvérzés, is használhatjuk.
A borbolya friss levét a fogínyre is felkenhetjük, hogy erősítsük vele, és elállítsuk a fogínyvérzést.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
