A csalán a méregtelenítő, immunerősítő kúrák egyik kedvence – az egész szervezetünkre jótékony hatással van, és óvja egészségünket.
Van, aki csak haszontalan gyomnak tartja, ami kirándulás közben összecsípi a kezünket, a lábunk szárát. A veteményeskert-tulajdonosok azért mérgelődnek miatta, mert elágazó, szívós gyökerével szinte kiirthatatlanul kapaszkodik a földbe. Pedig a csalán már évezredek óta sokoldalú gyógynövényként ismert, hatását tudományosan is igazolták.
A reuma kezelésétől a bőrápolásig
A csalán rendkívül gazdag tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, különösen vasban, kalciumban, káliumban és kovasavban.
Legismertebb tulajdonsága természetes vízhajtó hatása: segít eltávolítani a szervezetből a felesleges folyadékot. Serkenti a máj és a vesék működését is, kitisztítja a szervezetből a méreganyagokat. A vese- és hólyagkőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának emellett gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük.
E népszerű gyógynövény elősegíti a vizeleti savak távozását, ezért a köszvény és az ízületi gyulladások kialakulásának remek ellenszere. Vértisztító hatása miatt az allergiás tüneteket (ekcémát, szénanáthát, asztmát, csalánkiütéseket) ugyancsak enyhíti.
Ülőfürdőként aranyérre vagy reumára, borogatásként pedig bőrkiütésekre használható. Ha a hajhullást vagy korpásodást szeretnénk kezelni, illetve a hajzsírosodás a probléma, érdemes kipróbálni a csalánfőzetes hajöblítést.
Végül a gyógynövényben lévő kovasavak jótékonyan hatnak a bőrre, a körmökre és a kötőszövetekre.
Ősi gyógymód
Az urtikáció, vagyis a reumás testrész megcsapkodása csalánnal már az ókori rómaiak körében is ismert volt. A kezelés során a bőr erősen kipirul, megduzzad, a bőrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülről szüntethetők meg. Vigyázzunk arra, hogy a „csalánozás” után ne érje hideg víz a bőrt, mert a melegérzés égésbe megy át.
Csalán a fazékban
Ne csak gyógynövényként tekintsünk rá: próbáljuk ki salátába, salátaszószok ízesítéséhez, vagy készítsünk belőle remek mártást, főzeléket, illetve levest. A csalán nyersen csíp, de a belőle készült étel nem.
A következőkre érdemes figyelni!
Ne forgalmas utak mellett szedjük a csalánt! Levelének gyűjtési ideje március–április, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni.
A levelein és a szárakon levő mirigyszőrök érintésre letörnek, és a bőrön égető fájdalmat okoznak, ezért csalánt szedni csak kesztyűben és a megfelelő óvatossággal ajánlott.
Leromlott szív- és veseműködésnél, valamint ödémák esetén nem szabad csalánterméket használni.
Így főzz családteát!
Forrázunk le egy púpozott teáskanál csalánt 250 ml forró vízzel, hagyjuk állni 5 percig, majd szűrjük le. Naponta maximum 8 csészével igyunk belőle. Kúraszerűen legfeljebb 6–8 hétig alkalmazzuk.