Angyali útmutatás

Az ősi spirituális iratokban, a Tórában vagy az Ótestamentumban sok olyan angyali tanács olvasható, amely segíti a családi és egyéb konfliktusok megoldását, a házasság harmóniájának megőrzését, de még az egyszerűbb hétköznapi gondok rendezését is. Napjainkban milliókra rúg az önsegítő könyvek, terápiák száma, és ezekből kiderül, hogy az emberiség évezredek után is ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint amikor a pszichológia önsegítő válfaja megszületett: boldogtalan házasság, depresszió, pénzügyi nehézségek, idős szülőkkel adódó problémák.

Aki végigolvassa dr. Doreen Virtue Angyali útmutatás című könyvét, könnyen rálel arra a receptre, amivel saját baját orvosolhatja. A szerző pszichológusként kezdetben gyakorlatias gyógyító volt, hagyományos képzéssel, klinikai tapasztalatokkal, ám egyre több olyan élményben volt része, hogy végül egyre inkább odafigyelt az égi üzenetekre. Ő is azok közé tartozik, akik ha valami újról hallanak, az első kérdésük az: működik? Aztán egyre gyakrabban szembesült azzal, hogy a titokzatos erő valami módon mindig hozott eredményt, messze túlmutatva az általa tanult, kipróbált pszichológiai módszereken. „Az az igazság, hogy soha nem gondoltam volna, hogy valaha az angyali birodalom szószólója leszek” – vallja meg őszintén könyve előszavában a pszichológusnő, aki Dél-Kaliforniában a Chapman Egyetemen szerezte diplomáját és a helyi kórház pszichiátriáján dolgozott, elsősorban a függőségekre specializálódott. „Évekkel ezelőtt, ha a pácienseim arról számoltak be, hogy vízióik vannak, vagy hangokat hallanak, akkor bennem már kész is volt a diagnózis a lehetséges skizofréniáról. Ma viszont arra buzdítok mindenkit, hogy próbáljanak meg kommunikálni az égiekkel.”

Ég üzenetet hallottak

Emberek százaival foglalkozott, akik beszámoltak az általuk látott vagy hallott dolgokról, amelyeket mind hallucinációnak véltek. Nagy valószínűséggel e látomások nagy része valóban az illetők rossz tudati állapotából következő képzelgés volt, de azért szép számmal voltak olyanok, akik égi üzeneteket hallottak.

Minél több ilyen „beteggel” találkozott, annál erősebb lett a meggyőződése, hogy ez nem betegség, hanem valami más. Különösen, amikor olyan esetekkel szembesült, ahol az „égi hang”, vagy a hatodik érzék tragédiától mentette meg az érintetteket, esetleg csodás gyógyulást hozott. Minél több emberrel beszélt, annál jobban megerősödött benne a hit: ezek nem lehetnek véletlenek. „A segítségkérés vagy ima alapvetően szükséges ahhoz, hogy segítségben részesüljünk” – írja a szerző, s hozzáteszi: nem számít, hogy ez az ima formális, ahogy azt a templomokban vezetik, vagy csak a lélekben születő segélykiáltás Istenhez. Nem számít, hogy az imádkozó milyen vallási háttérrel rendelkezik, lehet akár ateista is. És még az sem számít, hogy önzetlen szolgálatban, vagy őszintétlenül, manipulációkkal töltötte az addigi életét? Az ima segít, mert e téren nincs diszkrimináció. Persze, aki nem hisz az ima erejében, az nem is kapja meg a várt segítséget. A baj azonban nem az imában van, hanem abban, hogy az emberek többsége lezárja a hatodik érzékét, és ezzel elzárja magától az éteri javító, gyógyító megoldásokat.