Vasárnap esténként a tévénézők jót nevetnek a Tűzvonal című sorozat pipogya századosán, aki úgy fél a mamája korholó szavától, mint egy megszeppent kisgyerek, és még a szerelmével sem mer moziba menni, nehogy a mama otthon leteremtse. Pedig a valóságban j
Laci – a filmbeli századoshoz hasonlóan – már elmúlt negyven, de még ma is azt tartja fontosnak, hogy a mama mit szól majd a tetteihez. Kisgyerekként mindent elkövetett, hogy a mamája kedvében járjon. A mama hamar felismerte, hogy jószívű, rá bármikor lehet számítani, hát félt kiengedni a karmai közül. Így aztán egyetlen lány se volt számára elfogadható, s ha olykor úgy tűnt, hogy Laci a szerelme mellett dönt a mamával szemben, akkor jött a nagyjelenet: a szívgörcs, a rosszullét. Jöttek a mentők, és Lacira gyorsan rányomta az anyja a bélyeget: „Megölsz a szívtelenségeddel! Hát ezt érdemlem?” És a fiú inkább a kedvesével szakított. Negyvenévesen még az özvegy anyjával él egy háztartásban. Testvérei nem segítenek a gondozásban, így még nyaralni se igen mehet. Mert ha csak szóba hozza, hogy pár napra elutazik, a mama máris rosszul van. Laci talán már egy életre beletörődött ebbe a szereposztásba: ő az örök áldozat. Bár lehet, hogy a mamája halála után belőle is zsaroló válik, aki majd a leendő párján bosszulja meg az elszalasztott éveket. Ebben a játszmában ugyanis mindig két szereplő van. Az egyik a zsaroló, aki ismeri ellenfele gyengéit, így befolyásolni tudja a cselekedeteit. A másik az áldozat, aki mindig enged, és akit emiatt könnyű kihasználni. Akiből zsaroló lesz, az általában nem tudja elviselni a csalódást – vagy azért, mert túlzottan elkényeztették, vagy azért, mert épp ellenkezőleg: soha nem fejezhette ki a kívánságait. A zsarolók azt a hierarchikus világképet sajátították el gyermekkorukban, hogy aki megkapja, amit akar, annak hatalma van mások fölött, és nem kell viszonoznia a segítséget vagy a kizsarolt ajándékot. Az áldozatok viszont egy igazságos világban hisznek: aki ad, annak minden megadatik. Ezzel persze megkönnyítik a zsaroló játszmáját. De azért mindenkiben ott bujkál egy potenciális zsaroló, valószínűleg mindenki megpróbálta már egyszerű trükkökkel, hízelgéssel, durcáskodással elérni, hogy a partnere engedjen. Ám zsaroló és zsaroló között is van különbség. Ha azt látja, hogy nincsenek határok, akkor az érzelmi zsarolás hosszú távon tönkre is teheti a másik ember életét. A párkapcsolatban a zsarolás hatalmi harcról szól, aminek a vesztese feltétel nélkül aláveti magát a másik akaratának. Az ördögi körből csak úgy tud kibújni az áldozat, ha megtanul nemet mondani.
A lelki manipuláció leggyakoribb eszközei:
1. A félelem „Ha igazán szeretsz, megteszed értem!” – „Ha nem teszed meg, elhagylak!” Aki így érvényesíti az akaratát, az pontosan közli, hogy mit vár a másiktól és jelzi a büntetést is, ami az áldozatra vár, amennyiben nem teljesíti a követelést. Közben egyáltalán nem érdekli a másik érzésvilága, problémája. A pszichológusok őt nevezik „büntető zsarolónak”. Van, aki nem mondja ki nyíltan a fenyegetést, de a sokatmondó hallgatás, az elfordulás, a szex- vagy szeretetmegvonás ugyanezt a célt szolgálja. Így jelzi a párjának, nélküle milyen rideg és magányos lenne a világ. A félelemmel való zsarolás csak akkor működik, ha az áldozatnak sokat jelent a „zsaroló”. Itt viszont az a baj, hogy minél gyakrabban enged, annál több értelmet nyer a kapcsolat, hiszen az áldozat saját maga előtt is igazolni próbálja a döntéseit. Ezért bebeszéli magának, hogy a másik megérdemli az áldozatot. A kívülállók ugyan tanácsolják, hogy szakítson a zsarolóval, de erre képtelen. Megoldás: Ha az áldozat képes legyőzni a félelmét, akkor a zsaroló elveszíti a legfontosabb eszközét. 2. A remény Sokan azért befolyásolhatók, mert szép reményekkel, konkrét jutalmakkal kecsegtetik (mint a ritkán engedett szex, az esetleges békülés, anyagi segítség). Olyan ez, mint amikor a csacsi orra előtt egy répát lógat a gazdája, így próbálja rávenni, hogy haladjon. A répa mindig húsz centivel a csacsi orra előtt lebeg, hiába megy felé, sosem érheti el. A pszichológusok szerint ilyen helyzetben legjobb, ha az áldozat alaposan szemügyre veszi a motiváció valódi okait. Tegye fel magának a kérdést: a beígért jutalom hiányában is ugyanígy cselekedne? Megéri egyáltalán a cél, hogy ekkora áldozatot hozzon érte? Ha nem, akkor csak egy út marad: gondolatban vágja el annak a bizonyos répának a madzagját és búcsúzzon el a céljától. Keressen új célt, és a „répa” elveszti jelentőségét. Végre szabadon dönthet arról, hogy mi az, amit igazán akar, és mi az, amit csupán kényszerből tesz.
5. A bizonytalanság Ennek az áldozattípusnak minden mindegy. Ha érzelmi nyomás alá kerül, gyakran észre sem veszi, hiszen már nem gondolkodik azon, hogy mit is akar ő valójában. Inkább mások lelki életével törődik, kerüli a konfliktusokat, és képtelen kifejezni a saját véleményét. Ezt a típust könynyű elbizonytalanítani, és ráerőltetni mások akaratát vagy véleményét, hiszen ha a partner dühös, vagy felemeli a hangját, máris enged – a béke kedvéért. Az ilyen áldozat nem tanult meg védekezni mások sértése és dühkitörései ellen. Ha szabadulni akar, száműznie kell a szótárából az olyan mondatokat, mint „Nekem mindegy?” vagy „Ha gondolod?” Döntse el, mit akar, és közölje a kívánságát az érintettel. S ha erre mérgesen vagy hangosan reagál a másik, akkor hagyja ott. Ezzel tudtára adja, nem tűri, hogy így beszéljenek vele, és nem esik kísértésbe, hogy megint engedjen mások akaratának. Katalin évek óta migrénnel küszködik. Az utóbbi időben pedig már depresszió miatt is kezelik. Ezért nem tud munkát vállalni, mert sokszor nem tud koncentrálni a kapott feladatra. A lelke mélyén viszont az bántja, hogy hiába végezte el az egyetemet, lemaradt a párja mögött, és egyre messzebb van eredeti céljaitól. Már nem szívesen vállalna munkát, mert olyan sokat volt otthon, hogy attól tart, nem is tudna beilleszkedni a közösségbe. A férje sikereivel egyenes arányban súlyosbodik az asszony állapota. Így sikerül elérnie, hogy a párja se tudjon örülni az eredményeinek. Főleg nőkre jellemző, hogy valaki olyan mélyen belemerül a betegség kiváltotta kapcsolat-szövevénybe, hogy nem is igen tud kikászálódni belőle. S gyakran nem is érdekelt abban, hogy megszabaduljon ettől a függőségtől. Végül is a mártírszerepet méltányolja a társadalom, mellékesen kiválóan alkalmas arra is, hogy valaki eltitkolja: mennyire tart a kapcsolatoktól, fél a kudarctól, s mentséget keres. Wanatka Gabriella
További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és ajánlót a Fanny Horoszkóp Magazinban találsz. Keresd az újságárusoknál!