Mi olvasható ki a Bak jegyűek kézírásából?
Azoknak az írásmintáját, akiknek a horoszkópjában a Bak jegy kiemelt jelentőséget kap, első sorban a szabályosság határozza meg. Ez a tanult írásmódhoz hasonló vonásokat jelent, mind a betűk megformálása, mind pedig elhelyezkedése terén. A szaturnikus hatás fegyelmezettségre ösztönöz, ezért jól olvasható, határozott vonalvezetést látunk.
Mérleg aszcendens
A levél írója gondos ügyel a határok megtartására, amelyet a nagy szó- és sortávolságok jeleznek. A kölcsönös tisztelet, az „élni és élni hagyni”, az óvatosság, némi bizalmatlansággal karöltve egyaránt jelen van az írásban. A vonalvezetés kissé szögletes, a betűk nagy része egyenesen áll. Ez főleg a felső zónára, vagyis a szellemi területekre érvényes.
Az alsó zónák, pl. a „g-betűk” szára már kissé megbillen, keresi az útját… Ez az érzelmek területe, az a régió, amely racionalitással már kevésbé tartható kézben. A földies, gyakorlatias Bak számára az érzelmek világa tele van veszélyekkel, ismeretlen mélységekkel. Ő az a „kemény dió”, akihez nehéz közel kerülni. Mélyen legbelül pedig nagyon is érzékeny, sebezhető, ezért is védi magát annyira. Nála bizony – bármilyen hosszú idő is olykor – meg kell várni, amíg magától megnyílik, mert más módon nem lehet közel kerülni hozzá.
Ez a minden téren korrektségre törekvő személyiség szabályos és nagy sortávolságokkal ír, tükrözve ezzel őszinteségét és önállóságát. Ő valóban azt mondja, amit gondol és ennek megfelelően is cselekszik. Arra azonban nehéz rájönni, hogy mire is vágyik valójában. Érzései nemcsak a külvilág számára maradnak titokban, sokszor ő maga sincs tisztában azokkal.
A sorok tartása, és a betűk végvonala a célokat, és az oda vezető út mikéntjét mutatja, a szögek jelzik az akaratot, a határozott cselekvést, amely elviszi odáig. Döntéseket szinte kérlelhetetlenül hoz, sőt, elvárja a környezetétől, hogy mások is elérjék az általa megkívánt minőséget, amelyet egyébként elsősorban ő maga igyekszik túlszárnyalni. Megjelenik itt már a megfelelési vágy, igény is, amelynek célja, hogy elismerjék a jó teljesítményét, sőt „ennek fejében” fogadják el, és szeressék is…
Belső energiái nagyok, de beosztásuk és felhasználásuk – a törekvések szintjén mutatott kedvező külső kép ellenére – egyenetlen, a racionalitás irányában túldimenzionált, és ezért az emóciók felé jóval kevesebb marad belőle. A jól megtervezett életvitel ezen a ponton „kap léket”, mert az érzelmi hiányok a legváratlanabb helyzetekben jelentkezhetnek. Ha régi sebekre, fájdalmas helyzetekre emlékeztető szituációk merülnek fel, akkor vagy bezár, vagy – túlfeszülés esetén – kitörnek az elfojtott energiák.
A személyiségfejlődés útján a cél ebben az esetben az egyensúlyra való törekvés, vagyis tudatosan átcsoportosítani a mentális, szellemi törekvéseket a valós érzelmek kifejezésének irányába. Ez egy hosszabb, többlépcsős folyamat, amikor a korábban berögződött viselkedések és reakciók a felismerés, a belső okok feltárása és átminősítése során fokozatosan átalakulnak. Az út sikere jól lemérhető az időközben létrejövő, és mindig több ideig fennmaradó harmonikus létállapot megteremtésében. Ezzel az energetikával pedig már létrejön egy új, magasabb minőségű létállapot, amikor az ész kezet nyújt az érzelmeknek. Egymás létjogosultságát kölcsönösen elfogadva tudatosan vállalják fel a közös felelősséget, és hoznak létre olyan új célokat, amelyek már – mind egyéni, mind pedig közösségi szinten – a valódi fejlődést szolgálják.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
