Halloween, a tökös buli

A kelták az újévet november elsején a Samhain-fesztivál keretében ünnepelték. Pogány hagyományok szerint több istent imádtak, ám ezek közül is kimagaslott a számukra legfontosabb istenalak, a napisten (Samhain). Ő jelképezte az emberek számára a termékenységet, a munka szeretetét és a bőséget. Az újév a napos időszak lezárását, a termés betakarítását és a hideg, téli napok kezdetét jelentette. Szimbolikusan azt jelképezte, hogy Samhain a hideg fogságába került. A kelták hite szerint a halottak istene az óév utolsó napján, október 31-én megengedte az elhunyt lelkeknek, hogy családjaikhoz hazalátogassanak. Az emberek féltek a rossz szellemektől és a démonoktól, ezért az ünnepség kezdetén hatalmas máglyákat gyújtottak, áldozatokkal kedveskedtek isteneiknek. Hasonló célt szolgálhatott, hogy állatjelmezekbe öltöztek, mivel ezzel akarták elijeszteni falvaikból az ártó lelkeket. Hajnalig tartó, tűz körül lejtett táncukkal elbúcsúztatták a napsugaras időszakot. Reggel a vallási vezető kőedényekben egy-egy maroknyi parazsat adott minden családnak, hogy otthonukba beköltözzön a fény és a melegség. Így üldözték el a rossz szellemeket, akik esetleg az éjszaka folyamán nem tértek meg a másvilágra. Ez volt az első „Halloween” -ünnep, amely már az első évszázadban létezett az Angliát elfoglaló római- (akik a Pomona-nap keretében a gyümölcsök és kertek istennőjét ünnepelték) és a katolikus tradíciókban is. Halloween-party Halloween ünnepi szokásai egyre jobban összemosódnak, sok más európai országhoz hasonlóan nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek az úgynevezett halloween-bulik. Ezeken a partikon a résztvevők fekete ruhás, seprűn lovagló boszorkánynak, fehér hajú varázslónak, véres szájú vámpírnak, thrillerbe illő zombinak, fehér lepedőbe bugyolált huhogó szellemnek vagy akár kaszát lóbáló halálnak öltöznek, és fergeteges bulit csapnak. A sok esetben rémisztő és sokak szerint borzalmas látványt nyújtó jelmezek és sminkek valójában ugyanazt a célt szolgálják, mint sok száz évvel ezelőtt: ezen a mágikusnak tartott éjszakán elűzik a rossz szellemeket, negatív gondolatokat és a szomorúságot az emberek életéből. Hangulatos töklámpások A töklámpás faragása kellemes és látványos időtöltés, amelyben fiatalok és idősebbek is kedvüket lelhetik. Nem kell hozzá más, csak egy nagyobb, kemény héjú, mély narancsszínű sütőtök. Vágjuk le a tök tetejét – mintha csak megskalpolnánk -, majd kaparjuk ki a tök belsejét és a magokat. Ha kész vagyunk, háromszög alakú szemeket és orrokat, majd nevető vagy kissé ijesztő, cikcakk alakú szájat vághatunk neki. (Kör alakú formát nehezebb kivágni, mert a kemény tökhéjban a kés hirtelen megszaladhat, így fáradozásunk kárba veszhet). Célszerű először kisebb lyukakat vágni, amelyet fokozatosan szélesítünk, ha pedig mégis valamiért elrontottuk, ne keseredjünk el: apró gyufaszálakkal, fogpiszkálóval, drótdarabokkal ügyesen visszailleszthetjük a kiszakadt darabokat. Végül helyezzük bele a kivájt tökökbe a mécseseket és gyújtsuk meg őket. Vigyázzunk, a tök „kalapja” gyúlékony, és ne tegyük túlságosan szeles helyre, mert a kivágott részeken keresztül a láng könnyen elaludhat! Dekoráció Hazánkban is egyre gyakrabban díszítik az emberek sütőtökökkel a lépcsőket, verandákat, és a bejárati ajtókat. Népszerűek az ablakra ragasztható, áttetsző sütőtököket ábrázoló üvegmatrica képek csakúgy, mint az asztaldíszként szolgáló madárijesztős-sütőtökös figurák, amelyek nemcsak hangulatossá, de roppant egyedivé varázsolják az ünnepi terítéket. Gyertyagyújtás szeretteinkért A Mindszentek és a Halottak napja a holtakért való megemlékezés és a kegyelet ünnepe. Az emberek meglátogatják elvesztett családtagjaik-, rokonaik- és barátaik sírját, gyertyát gyújtanak és lelki üdvükért imádkoznak. Egyes hagyományok szerint ilyenkor a holtak hazalátogatnak családjukhoz, ezért régen megterítettek nekik, friss kenyeret, sót és vizet tettek az asztalokra. Ezekben a napokban tilos dolgozni, ellenkező esetben a szellemek megharagudnak és bajt hoznak a ház népére.