Előbb-utóbb mindenkiben felmerül az igény, hogy megismerje önmagát és válaszokat keressen azokra a kérdésekre, hogy miért éppen úgy viselkedik adott helyzetekben ahogy, miért van az, hogy bizonyos emberekkel azonosságot, másokkal szemben pedig összeférhet
„Aki másokat ismer, az bölcs. Aki önmagát ismeri, az megvilágosodott.” Lao-Ce Saját jellemünk megismeréséhez vezető egyik módszer a kronobiológia (időbiológia) egyik ága a pszichogenetika, mely az egyén születési napjára jellemző kozmikus hatásokkal foglalkozik az ember egész életére folyamatosan vonatkoztatva fizikai, érzelmi és intellektuális szinten. A legelső tipológiai rendszert Hippokratész (i.e.460-i.e.375) görög orvos alkotta meg. A különböző típusok felállításának alapvető szempontja a vérmérséklet, vagyis a temperamentum volt. Megállapította a négy alaptípust, melyek az emberi szervezetben négy alapvető testnedvből tevődnek össze, amelyek a megfelelő arányban keveredve határozzák meg az ember temperamentumát. A négy alapvető folyadék a vér (sanguis), a sárga epe (chole), a fekete epe (melaina chole) és a nyálka (phlegma) a négyfajta – szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus – vérmérsékleti típust írja le. Pavlov (1849-1936) az idegrendszeri folyamatok minőségéből következtetett a temperamentumra. Megkülönböztetett művésztípust, gondolkodó típust és középtípust. Tudományos felfedezések eredményeképpen (1981-92 között) orosz kutatók kidolgozták és meghatározták a pszichogenetika alapjait. Meghatározták a természeti tipológia szabályrendszerét, az egyén születési napjára jellemző kozmikus hatások vizsgálata által, mely magában foglalja mindhárom (fizikai, érzelmi, intellektuális) kontúr típusait. Fizikai tulajdonságaink megmutatják, mennyire vagyunk aktívak illetve passzívak, milyen idegrendszeri erővel vagyunk ellátva, milyen módon használjuk szenzorainkat a kívülről beáramló információkkal szemben, mennyire vagyunk befolyásolhatóak az aktivitásra, milyen gyorsan reagálunk és milyen szinten a kívülről jövő változásokra. Érzelmi tulajdonságaink megmutatják, milyen temperamentummal vagyunk felruházva, érzelmeinket kifelé irányítjuk vagy inkább zárkózottabb típusok vagyunk, mennyi szeretet befogadására vagyunk képesek, mennyi szeretetet tudunk adni a másiknak. Szellemi tulajdonságaink megmutatják, milyen a szakmai érdeklődésünk, gyakorlatias vagy inkább produktív, gondolkodó munkát igénylő elfoglaltságot válasszunk, milyen az intellektuális erőnk és meg tudjuk állapítani például, hogy gyermekünk milyen irányvonalat képvisel szellemi szinten. A születés napjának ismeretében megállapítható, hogy az adott személy milyen, az egész életre kiható hozott tulajdonságokkal rendelkezik. Tulajdonságainkat egyrészt örököljük (anya és apa tulajdonságai, genotípus), másrészt kozmikus hatások (harmadik szülő, fenotípus) érnek bennünket, amik szintén alakítják, befolyásolják tulajdonságainkat, képességeinket s ezáltal egyéniségünket. Nemcsak, hogy nem érdemes küzdeni önmagunk alapvető tulajdonságai ellen, de ez kifejezetten diszharmóniát, belső feszültséget okozhat. A kínaiak szerint a betegség akkor lép fel, ha a veleszületett típus eltér az eredetétől, kibillen egyensúlyából. Az életünk folyamán jelentkező hatások, a nevelés, a tanulás és az élettapasztalatok ezekre az alapvető tulajdonságokra rakódnak rá és befolyásolják azokat.