A múlt század elején a grafológia az úri szalonok hölgyeinek kedvtelését kereső játék volt. A közben eltelt emberöltőben néhány évtizedre szinte teljesen eltűnt játékos lélekismerő módszer nem csupán előbukkant a feledésből, hanem a mai napra már a katego
Szeret – nem szeret?
A grafológiát szerencsére egyre kevesebben képzelik el úgy, mint egy leltárkészítő, valaki jó és rossz tulajdonságait lajstromba szedő áltudományt, amivel egyes megfontolatlan HR vezetők döntéseket hoznak mások feje felett. A grafológiát használó HR vezetők már tudják, hogy ez az eszköz jóval túlmutat egy szeret – nem szeret lajstromon. A kézírásból a hozzáértők nem csupán tulajdonságlistát készíthetnek, hanem javaslatokat tehetnek arra nézvést, hogyan is érdemes motiválni egy-egy embert, vagy éppen segítenek jelezni, miként is viszonyul az illető a megoldásra váró problémahelyzetekre.
Holisztikus irányzatok
A holisztikus irányzatok lényege, hogy konkrét céllal készülő vizsgálatokkor ne csupán a tulajdonságok buta halmazának megállapításáig jussanak el, hanem irányt is mutathassanak, valóban segítő tanácsokat is adjanak annak az embernek, aki kézírásának elemzését rábízza a grafológusra. Ha ez a viszony nem csupán kétoldalú, tehát például egy cég szeretné minél jobb alkalmazottait kiválogatni ezzel a módszerrel, úgy a modern iskolák grafológusa úgy segít a feleknek, hogy mindegyikük úgy érezhesse, hogy előbbre jutott, több lett az által, hogy az elemzés elkészült.
Őszinte beszélgetések
A grafológiai elemzésekből sokat tanul nem csak a grafológus, és az író személy, hanem az elemzést készíttető HR vezető is. Hogy ezeket a tapasztalatokat meg is tudják beszélni, hogy létrejöjjön egy kommunikáció, melyben nem csupán áruba bocsátott munkaerőről van szó, hanem a személyes tulajdonságok is szóba kerülnek, ahol őszintén lehet beszélni ezekről a kérdésekről, úgy, hogy meghallgassák egymást, ezáltal a munkalégkör is figyelemmel teljes és nyitott lehessen, bizony két ember szükséges. Ha sikerül egy ilyen kapcsolatot teremteni, úgy a beszélgetésben résztvevők képessé válnak arra, hogy még akkor is értékes emberi kapcsolat birtokában, mosolyogva fejezzék be a beszélgetést, ha az adott interjú nem úgy végződik, hogy üzletet kötnek egymással. A holisztikusan gondolkodó grafológus inkább közvetítő, nem pedig bíráló. Egységben látja minden hozzá forduló személyes érdekét és célját, és ennek ismeretében úgy képes segíteni, hogy mindenki a saját életútján haladhasson az általa fontosnak tartott cél felé.
Bucher Katalin