Egy régi bölcsesség szerint a szem a lélek tükre. A modern orvoslás ezt nem cáfolja, sőt! Állítják, ma már egészségi állapotunk is kiolvasható szemünkből.
A szemfenék vizsgálatát évek óta rendszeresen alkalmazzák az orvosok. Főként az érbetegségek (szívinfarktus, agyvérzés) korai felismerésében van nagy szerepe, de a cukorbetegség is diagnosztizálható vele. Az ideghártya erekkel átszőtt, vérbő terület, amelyen az erek kívülről jól láthatók, így komoly beavatkozás nélkül felismerhetők a különböző betegségekre utaló jelek. – A speciális tükörrel végzett szemvizsgálatból valóban sok betegség megállapítható – mondja dr. Szigeti Zoltán, a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa. – A szem vizsgálata során következtethetünk a genetikai állapotra, vagyis az öröklött tulajdonságokra, az energiaszintre éppúgy, mint a szerzett tulajdonságokra, betegségekre, amelyek az ember élete során kialakulnak. Láthatók az egyes szervek gyulladásai, működészavarai, tumorai is. A cukorbetegség, a magas vérnyomás, az érbetegségek, sőt a gyógyszerek mellékhatásai is kiolvashatók a szemből.
Érzékeny szerkezet
– A szem vizsgálata lépésről lépésre történik. Lehetnek olyan elváltozások, melyek már a szemhéjon, a szem külső részén látszanak. Ezért először a szem környékét, a ráncokat, az elszíneződéseket, az ödémákat vizsgáljuk. Idős embereknél előfordul például, hogy a szempilla befelé fordul. Ebből egy gyerekkori traumás betegségre lehet következtetni. A szem kékes színű – szektorszerű – gyulladása ízületi betegségre utal. Súlyos gerincbetegség, a Bechterew-kór első jele lehet a szivárványhártya-gyulladás. Kezdetben sokszor a gyulladást kezelik, csak évek múlva derül fény a Bechterew-kórra. A szemfenéken jól látjuk az ereket, a vérkeringést, ezért megítélhető, hogy az erek fala mennyire vastagodott meg, megfelelő-e a vérkeringés. Megbecsülhető az is, hogy az agyban várható-e hasonló vérkeringési zavar. A szemfenék vizsgálatának mégis a cukorbetegek esetében van a legnagyobb jelentősége. A szem érzékeny szerkezete sérülékeny a vérellátása miatt. Még teljesen jó látás és panaszok hiánya esetén is megjelenthetnek kisebb-nagyobb bevérzések, értágulatok. Bizonyos területeken nem kap vért a retina, így elhalhat. Ezért fontos, hogy panaszmentes cukorbetegség esetén is a beteg 3-4 havonta keresse fel a szemorvost, mert a korán felismert szövődmények kellő kezeléssel elháríthatók, vagyis megóvható a látás.
Gyógyszerek hatása
– Vannak olyan gyógyszerek, például az asztma kezeléséhez használt szteroidok, melyek már fiatal korban szürke-, esetleg zöldhályogot okozhatnak. De volt egy páciensem, akinél a szemvizsgálat során kiderült, hogy sokáig szedett maláriaellenes gyógyszert, ezek a szerek pedig hosszabb idő után pigmentelváltozásokat okozhatnak. Nemcsak a meszesedés, hanem az agy betegségei is megállapíthatók a szemből. Agydaganat gyanúja esetén például legelső lépés a szemfenék vizsgálata. A látóideg vizenyője, ödémája alakul ki, amely szemtükrözéssel megállapítható. Természetesen ha valakinek fáj a szeme, nem kell azonnal agydaganatra gondolni. A rossz, gyenge vagy túl erős szemüveg szintén vezethet szédüléshez, fejfájáshoz. Gyakran előfordul, hogy a betegek hozzánk jönnek először. Az első panaszok között jelentkezik a szemfájdalom, a viszkető érzés. Ilyenkor a mi felelősségünk, hogy a megfelelő szakorvoshoz irányítsuk a beteget. Hol láthatók a betegség első jelei? Reuma: szivárványhártya-gyulladás Gyógyszer mellékhatása: szürkehályog, zöldhályog, ideghártya degeneráció Hipertónia: szemfenéki vérzés, embólia Cukorbetegség: szemfenéki vérzés, szemfenéki degeneráció, üvegtesti vérzés Agydaganat: papillaödéma Felismerni a kockázatot Georg Michelson német kutatóprofesszor néhány éve elindított egy programot, mely a „beszélő szem” elnevezést kapta. A professzor célja, hogy a szem vizsgálatával minél korábban felismerjék a szívinfarktus, illetve az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A kutatás során megvizsgálják, milyen hatása van az artériák, vénák átmérőjének az ideghártyára. – Egész kicsi, mintegy 0,2 milliméter átmérőjű erek vannak a szemben – mondja a professzor. – A különböző érbetegségek, például a meszesedés, itt jóval korábban jelentkezik, mint a nagyobb erekben. Magas vérnyomásnál például összeszűkülnek az artériák, a vénák pedig kitágulnak. Az átmérők összehasonlításával megállapítható a kockázat. Ha időben észreveszik a szívinfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának lehetőségét, megkezdhetik a megelőző kezelést. Ez a módszer nagy előrelépést jelent a megelőző orvoslásban – állítja Michelson professzor.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
