A margaréta gyönyörűséges virága gyerekkorunk közös emlékei közé tartozik. Varázslatos szimmetriája mögött titok lappang – ha két ujjunk között elkezdjük pörgetni, nyilvánvalóvá válik a háromdimenziós világunk kis virágba rejtett csodavolta. A virág, mint
Jung kísérlete
Jung az 1920-as években az elsők között kezdett el foglalkozni a mandalákkal. Tevékenységéről a „Das Geheimnis ser Goldenen Blüté – ben számolt be, miszerint betegeivel terápiás céllal mandalákat rajzoltatott. Az egyedüli utasítás, amit a páciensek kaptak az volt, hogy kör alakban rajzoljanak valamit – tetszés szerint. Kutatásának eredményeit tizenhárom évig titokban tartotta, mert meg akart bizonyosodni arról, hogy a mandalák spontán módon keletkeznek, nem pedig az ő fantáziája sugallja a betegeknek, mi legyen a papíron. Ezzel kizárta a szuggesztió lehetőségét.
Mit tudunk a mandalákról?
Legtöbször kör illetve gömb alakzatúak. A központ szerepét Nap, csillag vagy kereszt tölti be. Ez többnyire négy, nyolc- vagy tizenkét sugarú. A köröket, gömböket és kereszteket gyakran forgó állapotban ábrázolják. A körvonalat egy – a centrum köré helyezett – kígyó alkotja. Szimbolikus neve Uroborosz, ami a saját farkába harapó kígyónak a jele. A kígyó a világi tapasztalatok, a kör pedig a teljesség szimbóluma. A kettő együtt a megvilágosodásra utal: a fizikai világnak az egy pontban – középpontban – való meghaladására. Jungi értelmezés szerint a mandala segítségével részletes képet kapunk saját testi-lelki és szellemi világunk állapotáról. A különféle formák és színek az értelmezésben mind szerepet játszanak. Külön jelentősége van annak, hogy melyik színt a mandala melyik részén használjuk.
Hogyan hat a mandala a lélekre?
A mandala hatása éles helyzetben mutatkozik meg leginkább: rajzoljunk akkor mandalát, amikor zaklatottak vagyunk, vagy nyugtalannak érezzük magunkat. A rajzolás folyamata, egy örvényhez hasonlóan vezet el a nyugalom szigetére minket, és kapukat rajzolva önmagunkba útjára engedjük a felgyülemlett felszültséget. Legyünk bátrak, és engedjük szabadon fantáziánkat – így kaphatjuk a legteljesebb képet éppen aktuális lelkiállapotunkról!
Elemzés
Miután elkészült a műalkotásunk, vegyük a kezünkbe, és nézzük meg, mit rajzoltunk! Helyezkedjünk kissé távolabb magunktól, és nézzük végig alaposan a színeket és a mintákat!
- A határoló kör színe a kulcsa lényünk azon megnyilvánulásának, amit a világ felé mutatunk. Rendszerint ez a kör képviseli egónk határait. Ha például vöröset választottunk, energikusan, vagy dühösen nyilvánulunk meg a külvilág felé.
- A mandalánk felső részén a színek általában a tudatos folyamatokról beszélnek.
- Az alsó rész színei annak a bemutatására szolgálnak, hogy mi történik a tudattalanban. Jung alapján magunk is elemezhetjük a saját magunk által készített mandalákat: és elemzzük a színek szerint – hol használunk gyenge, hol erőteljes színeket.
- Az erőteljes színek nyomatékosítják az értelmezést, a halovány színhasználat eredhet kimerültségből, önbizalomhiányból, fáradtságból.
A tibeti buddhizmusban jantrának nevezik a manadala azon formáját, amely az összpontosítást segíti elő. Meditálók használják a külvilág kizárására, és az önmagukba való elmélyülés elősegítésére.
A tibeti világkerék
A tibeti kultúrában a legismertebb mandala a világkerék.
- Középpontjában a három princípium foglal helyet: a kakas, a kígyó, és a disznó. A kígyó a szenvedélyes vágyat szimbolizálja. A disznó a tudatlanságot, sötét indulatokat, falánkságot és testiséget jelképezi.
- A keréknek belül hat, kívül tizenkét küllője van. A kereket Jama, a halál istene fogja – ő, a haláldémon tartja karmai közt az öregség, betegség, és a halál szenvedésteli világát. Mindent ő „forgat” – minden létrejön, majd elenyészik, de a természet rendje szerint minden telet tavasz követ. Az halál egyúttal egy másik létállapot kezdete is.
- A világkeréken belül kolostorudvart látunk, négy kapuval. Az udvar területén rendszerint feltűnik a négy alapszín: a piros, a zöld, a fehér és a sárga. Ezek a négy égtájat szimbolizálják. A kolostorudvar a világmindenség rendjének szimbólumaként égi archetípusok földi tükörképe, modellje.
- A lótusz elsődlegesen a szellemi létezésre ébredő anyag jelképe.
- Ezt követi még egy mágikus körrel leválasztva a centrum. Ez a központ igen sokféle lehet, a vallási felhasználás jellegétől, vagy éppen a szemlélő beavatottsági fokától függően.
- Rendszerint Siva jelenik meg itt, amint éppen önmagából sugározza, teremti a világot. A tantrikus tanítás szerint Siva az egyedüli, és időtlenül létezik a maga tökéletes állapotában.
Horoszkóp
Mindannyian rendelkezünk személyi mandalával, melyre a csillagok pecsételték életutunkat. A személyi horoszkópunk a mandala minden ismérvével rendelkezik: kör alakú, határozott középpontja van, és mind fizikai, mind lelki síkon értelemmel bír. Az úgynevezett radix az univerzum végtelen mozgásából a születésünk pillanatában kiragadott pillanatfelvétel. S hogy mi mindent tudhatunk meg a saját személyi mandalánkból? Erről fog szólni a következő rész.