Nagy Sándor holttestét uralkodók, kincskeresők, kalandorok, írók és rendezők keresik, a történelmi titkok kutatói és tudói egy sorban említik a Szent Grállal, a frigyládával és Atlantisszal, számtalanszor vélték már megtalálni, de eddig minden hír hamisna
A sír helyeként felmerült már Szumátra, az Indiai-óceán keleti végén lévő óriási sziget és Velence. Időszámításunk előtt 323-ban Babilon falai előtt vert tábort a makedón hadvezér, ahol hosszú napokon át tartó dorbézolás után megbetegedett és 13 nap után meghalt. A halál oka egyes történészek szerint mérgezés, mások hozzáteszik, hogy igen, talán alkoholmérgezés.
13 évnyi diadal
A geo című német tudományos magazin honlapja szerint Alexandrosz életében 13 év alatt meghódította az ismert világot, ám halálában nem nyughatott ő sem. Két évig tartott, amíg a holttestet előkészítették a szállításra, de eközben kirobbant a harc a nagy hódító örökségéért, mert Sándor állítólag csak annyit mondott: a legerősebb, mármint az legyen az örökös… Intrikák, gyilkosságok és háborúk követték egymást, és ebben a zűrzavarban a holttestnek igen fontos szerep jutott: ahol a holttest feküdt, ott volt a jelképes akarat is… Babilonból i. sz. 321-ben elindult a gyászmenet, hogy Nagy Sándor testét Makedóniába, szülőföldjére vigye, de sosem ért célba. Ptolemaiosz, Sándor barátja és tábornoka megszerezte a múmiát és saját országába, Egyiptomba vitette. A legtöbb kutató úgy gondolja, hogy a holttest soha többé nem hagyta el Egyiptom területét. A holttestet először az óegyiptomi birodalom fővárosába, Memphisbe vitték, ahol egyiptomi síremléket emeltek neki. A múmia nyugalma nem tartott sokáig, mert II. Ptolemaiosz Alexandriába szállíttatta, ahol mauzóleumot építtetett neki. Az építmény az ógörög nyelven halott testet jelentő Sema nevet kapta, de ez a név később számos antik forrásban Alexandria egyik városrészét jelöli.
Méltó és méltatlan utódok
A sír az antik világ zarándokhelyévé vált. Julius Caesar letérdelt a sír előtt, és utóda, Augustus, az első római császár is felkereste a mauzóleumot. Kihozatta a szarkofágot a sírkamrából, aranykoronát helyezett rá és virágokkal borította. Cassius Dio római történetíró kétszáz évvel később azt írta, hogy Augustus levetette a szarkofág tetejét és a holttest fölé hajolt, hogy megcsókolja az arcát, de eközben olyan ügyetlenül mozdult, hogy letörte a múmia orrát… Minél több prominens személy érkezett látogatóba, annál rosszabb állapotba került a múmia, amely ekkor több száz éves volt. Az excentrikus Caligula császár Nagy Sándor mellpáncélját vitte el szuvenírnek. Caracalla i.u. 215-ben még meglátogatta, mert Sándor reinkarnációjának gondolta magát, és máig nem tisztázott okból szabályos mészárlást rendezett Alexandria lakói között. Időszámításunk 268. évétől zűrzavaros idők jöttek, a város veszített jelentőségéből, eltűnt a hellenizmus egykori központja. Pestis, földrengés és háborúk, arab hódítás nyomán egy ideig még kereskedelmi központ volt. Az ókori világ egyik csodája, a híres világítótorony, a Fárosz 1326-ban omlott össze, Nagy Sándor földi maradványainak sorsa pedig a múlt ködébe tűnt.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
