A civilizált országokban kétféle ember létezik. Az egyik, aki már allergiás a környezetben lévő természetes és mesterséges anyagokra, és a másik, aki várományosa, aki allergiás lesz – állítják a szakemberek.
A bioszemlélet, a biokultúra szerint kerülni kell a mesterséges vegyszereket a közvetlen környezetünkben: a tisztítószerek, a testápoló szerek s nem utolsósorban az ételeinkben fellelhető tartósítószerek, élelmiszerjavítók érdemelnek említést. De a sugárártalmat, a kórokozó mikrobákat sem szabad figyelmen kívül hagyni, nem csak azért, mert allergizálnak, hanem mert terhelik a szervezet immunrendszerét.
Mit tegyenek a már allergiások?
Csupán az allergének kiszűrése nem megoldás, mert aki ma a kutyaszőrre érzékeny, holnap a pollenre lehet az. A természetes környezetünket egyébként sem tudjuk kikerülni. Az egyik és – hosszú időn keresztül – az egyetlen megoldás a tünetek kezelésére a gyógyszer. Aki azonban nem elégszik meg a tüneti kezeléssel, annak tudnia kell, hogy az allergia az egész szervezet betegsége. A szervezetünkben minden mindennel összefügg, úgy mint a világmindenségben, melynek részei vagyunk. Ez a holizmus. Szénanáthát például akár étel is kiválthat. A környezetünkben lévő százezres nagyságrendű kémiai anyag nemcsak közvetlenül, de közvetve is szerepet játszik az allergia kialakulásában. Ez azt jelenti, hogy ezen vegyszerek, illetve a szervezetünket ért sugárártalom, elektroszmog, a teljesítményorientált szemléletből adódó sok stressz mind terheli az immunrendszerünket. A legyengült védekezőrendszer azután nem véd bennünket a mikrobákkal szemben, melyek a szervezetünket tovább terhelik. Csoda-e, ha az immunrendszerünk kisiklik, megbetegszik? A teljes cikket itt tudod elolvasni >>>