Évekkel ezelőtt ismertem meg a Simonton-módszert, amit két pszichológus honosított hazánkban. A módszer segítségével daganatos betegek gyógyultak meg, és mondtak búcsút a ráknak.
Az amerikai Simonton házaspár felismerte, hogy a rákos megbetegedések hátterében mindig valamilyen lelki deffektus áll. A daganat holléte legtöbbször tisztán jelzi, életünk milyen területéről származik a szorongás, harag, bűntudat, ami aztán a testi betegséghez vezet. Látogatóként vettem részt egy foglalkozáson, ahol az ötven év körüli Margitot is megismertem. Melldaganata volt, le kellett amputálni a mellét. A foglalkozások során aztán, amikor relaxált állapotban az ember magába néz, felismerte, hogy élete legfájóbb pontja, hogy nem volt jó a kapcsolata a fiával. Margit egyedül nevelte a fiát, és ma már úgy látja, túl szigorúan fogta, apaként is helyt akart állni. Ez a keménység vezetett oda, hogy a fiú szeretetlennek érezte a kapcsolatukat, menekült otthonról, rossz társaságba keveredett, drogos lett. Azóta már rég tiszta, családja is van már, a kapcsolatuk Margittal mégsem rendeződött. A pszichológustól megtudtam, hogy a melldaganatok nagy százalékában az anya-gyerek kapcsolatból fakadó bűntudat áll. Sok nőnek például azért alakul ki mellrákja, mert ilyen-olyan okból nem szoptatta a gyerekét, és emiatt bűntudatot érzett. És hogyan is büntethetné magát frappánsabban, mint hogy megbetegíti azt a szervét, amit akkor „kímélni” akart. A testünk nyelve bár sokkal szimbolikusabb annál, hogy leszögezhessük: aki nem szoptat, és emiatt bűntudatot érez, az mellrákos lesz, mondta a pszichológus, de nagyon valószínű, hogy az ilyen jellegű megbetegedések hátterében az anya-gyerek kapcsolat áll. Amikor Margit – még mindig relaxált állapotban – felismerte a betegsége és a fia közötti összefüggést, hangos zokogásban tört ki. Azontúl az otthoni relaxációi során többször is „megszeretgette” a fiát, megadta neki mindazt a gyengédséget, amit gyerekkorában, talán a felelősségtől való szorongás, a kényszerű keménység miatt nem adott meg. Ezután felkereste a fiát, és elmondta neki mindazt, amit a Simonton-kezelések alatt felismert, és kérte, hogy bocsásson meg, mert csak így volt esélye arra, hogy önmagának is megbocsásson. Több évvel később találkoztam a Simonton módszert alkalmazó pszichológussal, és elmesélte, hogy Margit azóta jól van, nem újult ki a szerveztében a rák. A Simonton módszer, mint megannyi alternatív módszer természetesen csak akkor hatásos, ha mellette az orvosi kezeléseket is igénybe veszi a páciens, és – nem utolsó sorban – ha hisz benne.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
